Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

ínghabt, widerumb in Neunzigachterzwei, In unsere Gewalt durch vortal geben, dest sichrer vor dem Turkmen ziehen." (Oh keresztény ! ha ezt a keresztet megnézed, úgy mondj szívedből dicséretet az Istennek, ki nekünk Győr városát, mely negyedfél évig a törökök birtokában volt, csel útján kilenczvennyolczban ismét birtokunkba adta, hogy a törököktől annál biztosabban élhessünk.") Hasonló győri emlék van Mödlingbe vezető úton is egy oszlopon. 1 Győr ma- Győr városa a törököktől való visszafoglalás után is meggyar m

'tartotta erődítmény jellegét, sőt mivel a háborúk nagyon gyakoriak voltak, a kormány még nagyobb gondot fordított annak megerősítésére. Győr lakossága is részesült a régi királytól nyert s még ujabb szabadalmakban is. Nevezetes különösen II. MÁTYÁS királynak RAAB. IL Mátyás 1609. január hó 28-án kelt szabadságlevele.

2 Eme szabadalomMpiomája. j

ev

é| me

g

er

ó

s

|ti a régebbi szabadalmakat s különösen nevezetes benne, hogy a győri polgárokat kiveszi a királyi tisztviselők mindennemű hatósága alól, hogy a régebbi kiváltságaik értelmében egyedül a káptalannak mint földesúrnak legyenek alávetve. Győr városa maga ugyan nem jutott többé török kézre, ámde azért lakossága mégis sokat szenvedett a portyázó török csapatoktól. Ezek több ízben, így különösen 1628. és 1630-ban egész Győr faláig elkalandoztak s az erődítvényen kívül levő mezei 1 Haditörténelmi Közlemények, 1893. évf. 279. 1. 2 Közölve a függelékben.