Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

sével megbízva. A magyar sereg csendben elhelyezkedett, támadásra készen a kapu előtt, megtudni akarván a várbeliek állapotát. Egyik magyar, ki jól beszélte a török nyelvet, az őrt szólította s a hangra a fiú felébredvén, kérdé tőle: „Kik vagytok?" mire az feleié: „Pécsről élelmet hoztunk s az úton az ellenség ránk csapott, a kocsikkal folyton szaladva csak nehezen menekülhettünk, most nyomunkban jönnek s üldöznek, nyisd fel a kaput s vedd be a várba az élelmet." A fiú azt monda: „Elmegyek a kapushoz és hírt adok neki." A petárda. j? beszélgetés alatt a nagy petárdát kényelmesen elhelyezték s a kapunak irányítva elsütötték. Iszonyú dörrenés között törött be a nagykapu s a magyarság tömegesen tódult be azon. A nagy dörrenésre felriadt török őrség fejét vesztve kapkodott fegyvere után s pár perez múlva a fehérvári kaputól a városba vezető utczán elkeseredett véres küzdelem fejlődött ki a hajnali órákban. A meglepett törökök kétségbeesetten védekeznek, de végre is Győr visz- utczáról utczára hátrább szorulnak s reggelre kelve Győr meg szavétele. vo

]

t me

ntve. Az utczákon véres török holttestek hevertek s az őrségből csak alig néhány ember tudott elmenekülni, kik Budára érve elbeszélték a győri csatát. Rendkívüli nagy örömet keltett az egész Képek az Nyugaton Győr visszafoglalása. Számos kép örökíti meg abból az ostromról, időből e nevezetes hadi eseményt. E képek közül kettőt itt bemutatunk. Az egyiken e felirat van: „Contrefactur der Vestung Raab wie die von den Christen widerumb erobert und eingenommen Anno 1598." E kép másik fele Győr 1594. elfoglalását ábrázolja. A másik kép latin aláírással van ellátva: lavrinum vulgo Raab etc." Mindegyik kép a fehérvári kapu belövetését és az úgynevezett Szentdombi bástyán történt robbanást ábrázolja. Mindegyik képen látható a magyar sereg bevonulása és az utczai harcz. Hogy mily nagy jelentőséget tulajdonítottak Győr visszavételének, eléggé mutatja az is, hog)' Ausztriában az utak mellett emlékkereszteket állítottak Győr visszafoglalásának örömére s a nép. azokat ma is „Raaber Kreuz "-éknek nevezi. Ilyen kereszt látható a Korneuburgból Stockerauba vezető úton," melyen a következő felírás olvasható. „0 Christ, wann du dis Kreuz siehst an, so sprich vom Herzen in dem Fürgang, Lob sey Gott der uns Raab die Stat, die d'Türken vierthalb Jar