Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
Midőn a török sereg a hidon átkelve a tábort megtámadta, ott a legnagyobb zavar ütött ki s a haditanács rögtön visszavonulást határozott el. A visszavonulás is Abda felé a legnagyobb rendetlenségben történt s a törökök a keresztény tábor felszerelésének nagyobb részét megszerezték. A törökök szerint 400 ágyút, Istvánffy szerint 120-at foglaltak el a visszavonulóktól, annyi tény, vereség, hogy nemcsak az ágyúk, hanem tömérdek lőporkészlet, élelmiszerek és társzekerek jutottak a törökök birtokába s ami fődolog volt, Győr vára elvesztette a külső védelmet s azontúl a törökök minden oldalról megtámadhatták. Nem is soká tarthatta magát ezentúl Győr. A törökök több sikertelen roham után aláaknázni kezdték a déli bástyákat s az aláaknázás által keltett félelem nagyobb volt, mint a valódi veszedelem, mert midőn a törökök az utolsó rohamra tették előkészüHardeck léteiket, a megrémült várparancsnok HARDECK Ferdinánd szabad teiadja a e i vonu }á s feltétele alatt a várat a törököknek átadta szeptember varat. r hó 29-én. Győrből az őrség kivonult, bástyáin és tornyain megjelent a félhold s Győr a török birodalom kiegészítő része lett . . . A török A török kormány Győrt a budai vilajetbe osztotta be s egy malom. szanc i sc i] i pasa székhelyévé tette. Győri szandsák pasává OZMÁN pasa lett kinevezve s parancsnoksága alatt állott a győri török várőrség, mely 3000 janicsárból, 1000 vértes lovasból, 300 tüzérből és 2000 neferből állott. Győr a török uralom alatt elvesztette keresztény városi jellegét. A lakosság nagy része az ostrom alkalmával elmenekült, sokan fegyver által vesztek el, úgy hogy a törökök nagyon sok üres házat találtak. KUTASSY János győri püspök s az elmenekült káptalani tagok Sopronmegyében vonták meg magukat. A győri templomok egy része mohamedán mecsetté, a székesegyház fegyvertárrá, istállókká és lőporraktárra lettek átalakítva. Győr eleste az egész keresztény világban nagy rémületet okozott. Ugy tekintették Győrt, mint „Németország kulcsát" s méltán fordult a szemrehányás vádja azon férfiú ellen, ki annak gyáva és méltatlan őre volt. Hardeck Hardeck Ferdinándot Bécsben haditörvényszék elé állították, ktv *g e * te- mety őt fejvesztésre Ítélte. Az itt közölt kettős kép az egykorú időből származik s Hardeck elitéltetését és kivégeztetését állítja szemünk elé. A képen a következő írás áll :
