Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

parancsnok, KARNER ANTAL győri püspök, BALOGH KORNÉL megyei első alispán, több megyei tisztviselővel, a városi tanács, képviselő testület, tisztikar és több tekintélyes győri lakosok is megjelentek, nevezett polgármester következő beszéddel nyitá meg a közgyűlést és osztatá szét a nyomtatásban megjelent birodalmi alkotmányt magában foglaló czikkeket : 'ö

1 A polgár- „Tekintetes és- nagyérdemű gyülekezet ! mester^ ft- Éppen ma esztendeje, hogy a felkelők serege Győrt elhagyván, a cs. kir. hadsered Windischgrätz tábornagy ő herczegsége vezérlete alatt városunkba dicsőén bevonult, az akkor keletkezett szerencsétlen polgárháborút elfojtandó, a személy és vagyonbiztonságot biztosítandó, milliók által óhajtott békét helyreállítandó, egyszóval hazánk viszonyaiban ejtett nagy sebeket orvoslandó. Minden, hazája valódi boldogságát szivén hordozó honpolgár nyugodt kebellel nézett a biztos jövendő elé, a sors azonban akkor meg nem engedé, hogy az ország boldogságának legfőbb tényezője, a béke és nyugalom állandó legyen ! — sok terhes felhők vonultak azóta keresztül szegény hazánk láthatárán, szerencsétlen városunk a polgárháborúnak több izben szomorú színhelye volt, és évtizedek lesznek csak képesek ezen borzasztó polgárháború által okozott nagy sebeket gyógyítani. Azonban hála az egek urának, a vésznapok eltűntek, borúra derű kelt, egyesűit erőknek sikerült az óhajtott békét helyreállítani, s ő felsége dicsőségesen uralkodó császárunk s királyunk I. Ferencz Jósef, kinek legmagasab arczképe ma díszíti legelsőben tanácstermünket, folyó évi mártius 4-én legkegyelmesebben kibocsátott birodalmi alkotmány által népeinek alkotmányos jogait biztosítani, országainak jövendő felvirágzására a szilárd alapokat megvetni, azt, mit a pártütő fegyvernek kierőszakolni nem sikerült, alattvalóinak önként megadni kegyeskedett. Ezen alkotmánynak nyilvánítása* báró Haynau táborszernagy és magyarországi hadsereg főparancsnoka ő excellentiájának f. é. november 1-én kelt hirdetése, és kerületi főispán ő méltóságának, ennek kibocsájtott rendelete következtében •— teszi mai összejövetelünknek és polgári ünnepünknek főtárgyát. Mielőtt ennek felolvasásához fognánk, legyen szabad a tettes nagyérdemű gyülekezetet röviden figyelmeztetnem ezen birodalmi alkotmánynak jótékonyságára s az abban foglalt biztosítékokra, ebben ugyanis az egyenjogúság nemzetiségre, nyelvre, vallásra és törvényre nézve kimondatik, a kereskedésnek az eddiginél szabadabb tér nyittatik, a tulajdon a birodalom oltalmába helyeztetik, fekvő vagyon szerezhetési jog minden becsületes honpolgárnak megadatik, a jobbágyi tartozás vagy szolgálat megválthatása megengedtetik, az ország terhei • egyarányosan kiosztatnak, a községek alapjogai biztosítatnak, hazánk alkotmánya a tartományi gyűlés által nagy részben fentartatik, a ministerium felelősége kimondatik, a törvénykezési eljárásnak rendszerinti nyilvánossága, 's az igazságnak minden részére külömbség nélkül gyors kiszolgál-