Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Hadi készülődések Győzelem a torokon. Zrínyi Miklós feje. Tűzvész. említés történik, II. Szulejman szultánnak utolsó magyarországi hadjárata idején volt. Az erődítési munkálatok alatt történt, hogy a német várparancsnokok a székesegyházat hadi szertárul és éléstárul használták a lakosság és a káptalan nagy megbotránkozására. JÁNOS Zsigmond erdélyi fejedelem segítségül hívta Szulejmant Miksa király ellen. Miksa király 50.000 lovas és 80 ezernyi gyalogos sereggel Győrnél szállott táborba, hogy Szulejman támadását ott bevárja. A király kíséretében voltak OLÁH Miklós esztergomi érsek, VERANCSICS Antal egri, FORGÁCH Ferencz nagyváradi püspökök. Szulejman hadaival azonban nem volt alkalma megütközni a király táborának, mivel ZRÍNYI Miklós Szigetvárnál feltartóztatta Szulejmant. Az agg török császár még Szigetvár bevételét sem érhette meg, a vár elfoglalása után pedig a nagyvezér visszaindította a török hadakat, magával vivén a szultán holttestét. A Győr és Gönyű között táborozó királyi hadsereget a székesfehérvári pasa támadta meg, azonban oly jelentéktelen erővel, hogy visszaverése nem okozott nagy gondot a királyi seregnek. Mialatt MIKSA király tábora még Győr körül állomásozott, megtörtént Szigetvár bevétele és Zrínyi Miklós hősi halála. A török nagyvezér a hősnek levágott fejét SALM Egon gróf győri várparancsnokhoz küldötte, „fogadd — úgymond - - szíves hajlamom jeléül legbátrabb vezéretek fejét". A király a hősnek fejét díszes kísérettel Csáktornyára a Zrínyiek birtokára szállíttatta. Ez esemény után két napra szeptember 29-én virradóra óriási tűzvész pusztította el Győr városát. A tűz a Rábakapu vagy másként Bécsikapu tájékán (a mai Auer-kávéháznál) keletkezett s innen a mai Xádorvárosig terjedt, amely akkor elhagyatva leginkább gyümölcsös kertekből és gazdasági majorokból állott, majd innét az ellenkező irányú szél által visszafordítva az egész várost elhamvasztotta. A vész átcsapott Újvárosba is, sőt a szél felhajtotta a lángokat a régi várba is, hol csupán az elkülönítve álló székesegyház, a puskaporos torony és a vár főkapitányának lakása maradtak épségben. A tűzvész által okozott zavart növelte még az is, hogy a nagy hőségben 18 megtöltött ágyú elsült, a német katonák pedig a rémes helyzetet felhasználták arra, hogy a városban mindenfelé rabolni kezdtek. A szél által röpített tüzes szilánkok áthullottak a táborba is, hol a gyúlékony sátrak egy, része azonnal lángban