Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
A győri lásokra birta Pestre. Távollétében Klapkának, ki akkor a YÜI-ik hadtest és a csata, Győrnél álló VII. hadtest fölött parancsnokolt, kellett volna teljes mérvben a hadsereg főparancsnokságát átvenni és a szerint cselekedni. De ott állott ismét Bayer, Görgey vezérkari főnöke az ő kivételes állásában. Görgei őt, mint olvasóink tudják, hadügyministerré történt kinevezése alkalmával távollétében helyettesévé nevezte ki azzal a hozzáadással, hogy intézkedéseit mindenki ép úgy tisztelje, mintha ő tőle erednének. Ily körülmények közt Klapka annál kevésbé maradhatott ment a befolyástól, mert általában nem szokás a felebbvaló képviseletében csak néhány napra fennálló intézkedéseket felforgatni ; annál kevésbé háborúban a fővezér hozott határozatai ellen eljárni. A mulasztásokért, melyeket Görgei három napi távolléte alatt t. i. június 24-étől 27-éig elkövetett, első sorban csak a központi hadműveleti iroda főnöke volt felelős, Klapka mindenesetre nagyobb befolyással lehetett volna rá ! Görgei a vele szemben álló túlerőre való tekintettel arra az elhatározásra jutott, hogy a VII. és II. hadtestekkel a komáromi elsánczolt táborba húzódik vissza s az I. és III. hadtest megérkeztéig várakozó állásban marad ott, de mihelyt serege összpontosítva lesz, támadásba megy át. A VII. és II. hadtestek s a VIII. hadtest oszlopai folytatva visszavonulásukat 29-én napfelkelte előtt a Gönyü melletti táborból Ácsig nyomultak és 30-án vegyes fegyvernemekből álló előcsapatokat hagyván e helyütt hátra, egész az elsánczolt táborba. Nagy-Igmándra egy lovas elkülönitményt rendelt Görgei a mészáros-út szemmeltartására és hírszerzésre Kmety hadosztályáról, melynek Szt.-Mártonon át még Győrből azt a parancsot küldte, hogy Komáromra való visszavonulását Romándon és Kisbéren át vegye. Ennek a hadosztálynak, ha Haynau br. szives lett volna Görgei megérkezését Pestről s hadseregének összpontosítását a Duna jobbpartján bevárni, azután magát megtámadtatni és megveretni : Székesfehérváron es Pakson át, hol már hid volt verve számára, a déli hadsereghez kellett volna csatlakoznia. De ennél a rendeltetésnél kellett maradnia most is, midőn az ellenkező eset állott be, t. i. Haynau megtámadta és megverte a június 21-ike óta Vágnál, az érsekújvári Dunaágnál, Komáromnál és a Rábavonalnál szétszórtan feküdt magyar dunai hadsereg egy részét s az övéinek gyors előnyomulása lehetetlenné tette Kmety elvágott hadosztályának Görgeyvel egyesülését. Az osztrák főhadsereg jun. 29-én folytatta előnyomulását. Az I. hadtesttől Reischach dandára Gönyőre, zöme .Szt.-Jánosra jött, a IV. hadtest a mészáros-úton Bőnyre, a III. hadtest Szt.-Mártonon át Mező-Eőrsre a székesfehérvári uton, Bechtold lovas-hadosztálya Szt.-Iványra vonult és Paniutine orosz hadosztálya az ágyutartalékkal Hecsére. Győrött csak egy zászlóalj maradt helyőrségül. Jun. 30-án az I. hadtest Szováth és Ácsra a IV. hadtest Nagyr gmánd és Csanakra, a III. hadtest Csép és Kisbérre, Bechtold lovas hadosztálya Bábolnára és Paniutine orosz hadosztálya az ágyutartalékkal Banára vonult, hová a főhadiszállást is helyeztette. A Kmetyről leendő hírszerzés végett kiküldött lovas elkülönitmény, a mint
