Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

460 GYŐR 1S48—1849-BEN A győri Győr a Rába és a Rábczának a mosonyi Dunaágba történő összefolyácsala. sánál fekszik s fekvésénél, építésénél és a védelemre nézve kedvező helyrajzi viszonyainál fogva meglehetős ellenállási képességgel bir, mihely az összeköttetés hidak által helyreállíttatik és a város és a külvárosok a bejáratoknál czélszerüen elsánczoitatnak. Ami az utóbbiakat illeti, melyek közül az Újváros és Sziget ez előbb említett két folyó és a mosonyi Dunaág között feküsznek, ezek nyugatról jövő támadás esetén két jó védelmi terep-részeket nyújtanak, mert az elkülönítve előnyomuló csapatokkal mindig kellő időben és nyomatékosan szembe lehet szállni. A bécsi külváros jól elsánczolva s kellő őrséggel szintén tartható. Révfalu község fölött a mosonyi ág és a nagy Duna által képezett kis Csallóközön a még fennálló régi várfalak uralkodnak. Győrnek mint egykori várnak tudvalevőleg megvan a maga története 1527-ben I. Ferdinánd alatt várrá emelve, 1595-ben a törökök árulás folytán elfoglalták, 1598-ban azonban Pálffy és Schwarzenberg fényes rohamai után 180 ágyúval együtt ismét elvesztették. Montecuccoli elsőrangú erőddé tette Győrt, József császár 1783-ban azonban felhagyott vele. Végre 1809-ben ismét helyreállíttattak az erődítési művek s a vereség után, melyet az I. Napoleon ellen kivonult magyar nemesi felkelés Győrnél szenvedett, a francziák földig rombolták. A régi várfalak maradványai még megvannak a Rába jobb partján fekvő belvárosban, mely emelkedett fekvésénél fogva is kedvező a védelemre. Az előterepet a mocsáros partu Rábcza és a Rába között Lesvárig mocsárok, árkok és csatornák szeldelik át, melyek a támadót nagyobb csapattömegek kifejtésében gátolják, míg a védő Győrtől félmérföldre a Rábcza jobb partján, mely Abdánál át van hidalva, csapatainak egy részével előretolt állást foglalhat. Végül önként érthető, hogy a Rábavonal védelme kiterjedésének megfelelő haderő alkalmazását igényli, mert különben délen megkerülhető. A magyarok az állás megerősítésére a következő sánczokat emelték : 1. négy szöggátat nyolez ágyura a Rábcza jobbpartján ; 2. két szöggátat négy ágyura annak balpartján, Abdával szemközt, hol a hid esetleges szétrombolásra elő volt készítve ; 3. egy üteget két ágyura és még néhány apróbb sánezot a Sziget külváros bejáratának védelmére ; 4. a gyalogság számára mellvéddel ellátott több sánezot a bécsi külváros előtt 12 ágyura. Habár június eleje óta több gondot fordítottak is Győr erődítésére, a sánczok számát, elhelyezését és építés-módját illetőleg, mindamellett még sok sok kivánni való maradt fenn ; nevezetesen több nem birt a kellő szilárdsággal. Különben ily túlerővel szemben a leghelyesebben és legszilárdabban épített sánczok sem használtak volna semmit. Pöltenberg már június 26-án megszállotta a várható támadásról vett hirek következtében a fenleirt állást a védelmi vonal hosszával semmi arányban nem állott csapataival. Azoknak egy részét kezdetben a Rábcza jobb partjára tolta előre, mely az abdai hid körüli sánczokkal az első védelmi vonalat képezte, Győr védelmére pedig a következő intézkedéseket tette : Révfalut, mint a jobbszárny legvégső pontját a kis Csallóközön, 2 zászlóalj és 2 lovasszázad szállotta meg 8 ágyúval ; 2 zászlóaljnak 2 lovasszázaddal és 8 ágyúval a Sziget kül-