Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
GYŐR 1S48—1849-BEN 443 „a függetlenségi nyilatkozat nyilvánítása következtében A forraminden városi hivatalok pecsétjeinek körirását változtatni m * r J pecsét. s azokról a koronát levenni kell." A polgármester foganatosítja a határozatot, a város hivatalos pecsétjén a magyar czímer felett álló koronát mellőzi s helyébe koszorúba font kardot tüzet. Elhagyják egyszersmind a város czíméből is a „királyi 1 ' szót s az 1849-es év összes hivatalos iratain és »Győrsz** jegyzőkönyvein ez a czímezés lép érvénybe : „Győr szabad város-" A város közgyűlése e megállapodásról értesíti a kormányt is s kéri a hivatalos lapban mindeneknek tudomására hozni Győr uj czímét és pecsétét. És ki is hirdette a hivatalos lap június 23-iki száma a következőket : „1221. B. Győr városa felirata folytán közhírré tétetik, miszerint e város eddig koronával ellátott hivatalos pecsétéit korona nélküli magyar czimerrel s e felett koszorúzott karddal ékesített pecsétekre változtatta ; az eddigi „szabad kir. Győr város"' körirattatot pedig „szabad Győr város" körirattal cserélte fel. Budapest, jun. 17. 1849. Belügyministcr Szemere Bertalan." Május 19-én esti 6 órára Jankó Mihály polgármester sürgős éo,ooo frt közgyűlést hívott egybe, melynek kemény diót kellett feltörnie. ahazaoi, , tarára. „Gyapay Denes h. kormánybiztos a VII. hadtest mtendaturajának szükségei fedezésére 40,000 pengő forintot kölcsön adatni rendel, minthogy ezen város a császári seregek szükségei fedezésére is tudott pénzt teremteni." Fájdalmasan esett a közgyűlésnek ez a rendelet, de különösen az a rideg czélzás, mely a császári seregekkel szemben tanúsított készségre hivatkozott. A határozatban kellőképen vissza is tükröződik a közgyűlés megbántott érzülete. Igy szól a határozat : „Visszaemlékezik ezen közgyűlés azon időkre, melyekben a Császári seregek ezen város kebelébeni tartózkodása alatt még a szabad akaratiul is megfosztva, s kényszerítőleg lenyűgözve sinlődék, s mégis mindezek daczára a haza eránti kötelesség szentségérül meg nem felejtkezve, minden törekvéseiben azon czél vezérlé, hogy szilárduljon és szabad legyen e Nemzet, nem mellőzheti el fájdalmát sebjeinek azon felszaggatása miatt kijelenteni, mellyek által Kormány Biztos Ur, mintegy nem bizva c városi lakosság polgári elszánt-
