Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
között, és a békekötés értelmében Győrt pénzen kellett kiváltani Ágoston a császártól. A váltságdijat ÁGOSTON győri püspök és a káptalan ^SJa. fizették le, s a visszaváltott város fölött megkapták a földesúri joghalóságot, oly kikötéssel, hogy a várost V. László iránt való hűségben megtartsák. Győrt ezentúl leggyakrabban mint püspöki Győr püsvárost említik, a város nagyobb része azonban - - a mai belvárosP oklvaros- a káptalan földesúri hatósága alá tartozott, a régi királyi terület pedig, mely kisebb volt, a püspökök korábbi birtokrészéhez lőn kapcsolva. Eme püspöki városrésznek, mely a káptalandombot s a mai nádorvárost foglalta főkép magában, külön bírája és esküdtjei voltak. Maga a győri vár is egész a Habsburgok idejéig a püspököké volt, ők nevezték ki a vár kapitányát s az őrséget is ők tartották benne. 8. Győr város a törökök uralmáig. A szerencsétlen mohácsi ütközet a veszedelmek és küzdelmek Mohdl , , , után. több szazadig tartó viszontagságait hozta az országra s a szenvedések hosszú sorát idézte fel Győr városára is. Paksi Balázs püspök után Győr éveken át főpásztor nélkül uratlanul volt s ezen állapot, valamint az országos zavarok bő alkalmat nyújtottak egyes hatalmaskodóknak a város dúlására, Győr jólétéből rohamosan aláhanyatlott, népességében megfogyott. Mikor II. Szulejman dúló csapatai kivonultak az országból, egyszerre egész erővel kitörtek a királyválasztási pártmozgalmak. A királyságra törekvő SZAPOLYAI János erdélyi vajda, miután a hozzászerződő nemességgel Tokajban értekezletet tartott, sietett párthíveivel Székesfehérvárra, hogy a másik trónkövetelőt, az elhunyt II. Lajos király sógorát, Ferdinánd osztrák főherczeget megelőzve, magát királyivá választassa. A vajda Székesfehérvárott tisztességgel eltemettette II. Lajos holttestét, melynek felkeresése a 11 La J { győriek nevéhez kapcsolódik. Ugyanis SÁRFFY Ferencz győri kanonok és várparancsnok a török csapatok elvonulása után 12 lovassal Baranya megyébe indult Czedtvicz Ulriknek, az elveszett Lajos király kamarásának kíséretében, hogy a király holttestét felkeresse. Mikor a Csele patak iszapjában fellelték a gyászos véget ért
