Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

soha sem fordult hiába. A királyi kegyelem elhalmozta őt jótéteményeivel, 1486-ban az egri püspöki székre ment át s helyét Bakács Tamás a későbbi híres bíboros esztergomi érsek foglalta el. A Jagellók A Jagelló királyok alatt az ország folytonos zavargásai között, mikor egy részt az alsó vidéki török háborúk, majd a belső egyenetlenség dúlta fel a békét, Győr általában nyugodtabb napokat élt, mivel távolabb esett a mozgalmak középpontjától. Csakis II. ULÁSZLÓ megválasztásakor volt némileg belevonva az országos eseményekbe Győr, a midőn Miksa osztrák főherczeg is kísérletet tett a korona megszerzésére. Hadaival ugyanis Magyarországba jött s Győr vidékén vonult el, a győri várat azonban ostrom alá nem vette. A közelgő A két Jagelló király zavarteljes kormánya a nemzetet az ves

f

e e

~ enyészet szélére sodorta. A veszedelem mindinkább közeledett az / em. a országhoz, a törökök támadásai mindig gyakoriabbak lettek. Nem tartozik tárgyunk keretébe az ország siralmas helyzetének, sem eme helyzet tragikus végső kifejlődésének, a mohácsi gyászos eseménynek vázolása, csupán azt említjük fel, hogy a nemzeti nag}

r Győri szerencsétlenségben Győr is meghozta a maga áldozatát. Mikor a lezek o- csa

tá

ra hívó véres kardot hordozták körül, Győrnek püspöke, a fiatal PAKSI Balázs püspöki dandárát vezetve sietett királya mellé a haza védelmére. A nemzeti nagylét nagy temetője lőn jeltelen sírja Győr főpásztorának is, ép úgy mint egykori elődének a muhi puszta. A nemzet geniusa feljegyezte neveiket s fenkölt gondolkozású jelenlegi utódjuk emlékoszlopot állított nekik kegyelete jeléül. A város Győrváros összes lakossága a mohácsi vészig körülbelül lakossága. 5QQQ — ßfjOO között lehetett, kik nagyobb részben földmívelő jobbág}

r

ok és zsellérek voltak s kisebb részben a kereskedő és iparos osztályhoz tartoztak, ezekhez járult még a városban lakó nemesség és papság. A nemesség nem nagy számú volt Győrött, a régi polgárság, mely korábban közvetlen királyi joghatóság alatt állott, a 15. században a püspökök földesúri hatósága alá került, noha régi KirályföJd nevét szokás utján továbbra is megKözjogi tartotta. A királyi hatóságnak a püspök földesúri hatósága alá msxon

y° - jutása az 1447. évben történt, midőn Győr Frigyes császár kezéből újra magyar hatalom alá került. Az említett évben volt a Radkersburgi békekötés Hunyady János kormányzó és Frigyes császár