Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

Figyeljetek : itt, kezemben van a bűnös czimborák vakmerő tetteinek A városi tanulevele, elmondandóm a történteket, begyőzendem okiratokkal, ítéljetek, i-wács .éh cselekedjetek, mint szabad polgároknak ily gyáva és mégis vakmerő testület lcnellen, illik és kell ! ! Tegnapelőtt a tanács, camara obscurájában, zárt ajtóval összeült, s elhatározá : hogy egy a városi tisztujításról szóló törvény 11., 12. és 13-ik §-át úgy is érti, miszerint a 10 candidatorokat az egész választó közönség, — meg úgy is érti, hogy csak a bel és kiíl tanács választandják, ugyanazért felvilágosítás végett, a zavarok kikerülésére — stafetaliter a ministerelnök úrhoz irt, mely levelében kijelenti, hogy ha a candidátorok választási joga csak az eddigi bel- és kültanácsé, a közbizodalom erősítésére ő még szeretné bevenni azon. harminczasokat is, kik legfelsőbb engedelem mellett a mult országgyűlési követek választásába már befolyással voltak. Íme polgártársak a száraz tény ! — Itt a tanácsi jegyzőkönyv, — itt a ministeriumhoz irt gyalázatos levél egész ("értelmetlenségével hiteles másolatban. Most kérdem én : a politikai jogok gyakorlatáról hozott szent törvények, a mi számunkra t. i. e szabad haza szabad polgárai számára hozattak-e, — vagy azon, az absolutismus által, a nép nyakára, kárhozatul teremtett szolga testület számára ! ? (éles és szűnni nem akaró közfelelet : a mi számunkra.) Kérdem én : a hozott törvények végrehajtási, vagy magyarázási jogát,' annyi bűnös cselekedettel megfertőztetett, s a polgári szabadság, mindannyi hóhérjai kezébe, e zárt testület hatalmába tette-e le, vagy a mi kezünkbe ! ? (harsogó közbedörgés : a szabadon választandók kezébe.) Kérdem én : lehet-e a zárt testület, mely az absolutismusnak gonoszság kutforrásából vette táplálékát, mérité erejét, a polgári tiszta szabadságnak hű kertésze ! ? (közhang : nem lehet.) De mind ezeket elmellőzve, kérdem én : mig a követjelentés megtéve, a törvények kihirdetve nincsenek, a törvények rendelkezésébe, magyarázásába bocsátkozni nem volt-e a legbünössebb vakmerőség ! ? (a termet átrázá e szakadatlan felelet : vakmerőség.) Vagy ha azon gyönyörű testületnek, a törvények törvényéből egy legkényesebb kérdést egyszerre kirántani, s jogaink rovására magyarázgatni kedve jött, — ugyan miért nem tetszett ugyanazon törvényekből még egy másik pontot is kirántani, s megtartani, mely t. i. azt rendeli, hogy ezentúl minden bel és kültanácsi ülések nyilvánosak ! ? Kitűnik a bűnös akarat, mert az igazság a világosságot keresi — (a nép szava : úgy van sötétségben vétek bujkál.) Polgárok ! még egy fontos oldala van a dolognak. Az önérzet büszke- Agyfai ségével elmondhatjuk : hogy a győri népnek az egész haza előtt becsülete van, becsület. mert a legnehezebb időkben a hazaért tettünk, tűrtünk ; s ott voltunk a helyen, hol sorsunkat kovácsolták, s a haza boldogságáért, életet s vért áldozni készeknek" nyilatkozók. Es c határozat és fertelmes levél, a mi kivívott becsületünkre akart gyalázat-bélyeget sütni, hogy mi vagy nem akarjuk tudni e törvényeket, — vagy mi a szabadságra nem vagyunk érdemesek, mert rólunk, nélkülünk, — a çamara obsçura avas testülete által a törvények ellen és a polgári jogok i