Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
által verzéreltetve, s legelői a győri polgárság, derék zenekarával, előtte lova- ünnepek golván segédjével együtt szeretett alezredesünk TÓTH IMRE ur •— ő fge előtt Pozsonykatonai rendben vonultak el teljes megelégedést aratva. - " Később a sétatéren testvériség s örök barátság zálogául a bécsi küldöttség, A bécsi lelkes szónoklat mellett, egy háromszínű (fekete, sárga és piros) német nemzeti zászló. zászlót adott át a magyar nemzetőrség számára Zichy Ottó grófnak, ki azt hasonló lelkes szavakkal köszönvén meg, a győri polgárságnak adá át addig is, míg a nemzetőrség egészen alakulna. Ezen zászló jelenleg városházunk erkélyén két nemzeti lobogó között büszkélkedik. Délután 3 órakor polgárságunk, miután még a gőzösen több rendbeli Indulás búcsúzó küldöttségek által tiszteltetek meg, vig zene és álgyudurrogások Jiazaközött Győr felé vissza indult, hol a polgárság a nemzetőrség hon maradt része által egész dis/.ben fogadtatok vala. Az álgyuk dörgése Vali-kor jelenté a gőzös érkezését, melly polgártársainkat fontos útjukból testvéri karjainkba visszahozá. Erre a dunapart ismét meg népesedett, s harsogó éljenzések és öröm. rivalgások közt vig zene mellett az egység térre érvén, miután LUKÁCS SÁNDOR lelkes szónoklattal bucsut véve polgártársaitol, kiki sietett szeretett családi körébe örömhirekkel a pozsonyi dolgok felöl, s azon büszke Öntudattal, hogy c nevezetes nemzeti ünnepélyen a győri polgárság főszerepclést, általános ki" tüntetést s közbecsültetést vivott ki magának. Itthon a közélet forrongása a maga megakadályozhatlan útján Forrongó haladt előre. A lázas forradalmi szellem ragadta magával az embe- °" et " reket és előkészítés nélkül teremtette meg az események alapjait. Nyilatkozat nyilatkozatot ért és a fellépések mind jobban és jobban kiszabadíták magukat a tartózkodás kényszerköpenyéből. April 22-én azt kérdi a „Hazánk" : „A tanuló ifjúság több felőlről állott elő petitióval ; még kispapnöveldékről nem hallottunk semmi mozgalmakat. Mi ennek az oka ? Olly boldogok a kispapok', hogy kivánni valójuk semmi nincs ? Vagy olly oroszosan vannak elszigetelve a világtól, hogy a jelen mozgalmakról mitsem tudnak ? E kérdésre azonban válasz nem érkezett. A nagy közjogi vívmányok, a magyar ministerium, a 48-as törvények, melyek napokkal ezelőtt még a legszenzácziósabb, legörvendetesebb meglepetést képezték, kezdtek úgy feltűnni, mintha sem volna természetesebb a történteknél. A vérmesség napról-napra terjedt s minden eseményt és jelen- ^értnés '1 i-i 1 • , felfogások seget a maga szemüvegen keresztül bírált el. Az említett győri lapnak például április 29-én már az ellen is 21*
