Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
312 GYŐR 184S— 1849-BEN déséről. A polgári őrség kettőzött számban foglalta el állomásait, éles töltényekkel látta el fegyvereit, a nemzetőrség ekkor szervezkedő ujonczai pedig fegyveresen czirkálták be éjjel az utczákat. Fegyvert fogott a győri tanuló-ifjúság is s a nemzetőrökhöz Az eisö csatlakozott. A vegyes bizottmány ..Rendkívüli hirdetés"-t adott pro '.,ki. Ez volt a negyvennyolczas idők első szenzácziós proklamácziója a falakon. Legyen megörökítve itt. A gyűlés azonban a legnagyobb rendben és lelkes hangulatban folyt le, városban és vidéken teljes volt a nyugalom. MindSárkány- azonáltal az elhintett sárkányfogaknak mutatkozni kezdtek a csirái. fogak. orsz ág déli részén forrongó zavarok, a szerb lázadás hirei naponkint uj táplálékot adtak a visszavonás lappangó jelenségeinek, az általános izgatottság zavarosát a közönséges büntettek is kedvező talajnak kezdték felismerni. Ezek ellenében, de méginkább a túlzott mérvben nyilvánuló rettegés megnyugtatására Győrben is életbeléptették a rögtönitélő bíróságot. A város erre nézve a következő proklamácziót adta ki : Dicsőségesen uralkodó első Ferdinánd austriai császár, Magyarország e névvel ötödik királyának s. a. t. O Felségének kegyelméből nyert hatalmánál fogva méltóztatott (3 cs kir. főherczegsége országunk Nádora alázatos felterjesztés következtében a talpon álló törvénynek a szántszándékos gyilkosok, rablók, útonállók, marháknak és barmoknak erőszakos elhajtói, úgy nemkülönben a kárhozatos gyújtogatok ellen való gyakorlását f. évi mártius 23-ról szabad királyi Pozsony városából költ k. levelében megengedni, hogy igy az előszámlált gonosz cselekedeteknek elkövetői, bizonyos és nyomban követő halálos büntetés által, mint a köztársaság veszedelmes tagjai az élők sorából kitörültessenek. Mihez képest, hogy senki magát az előforduló esetekben tudatlansággal ne menthesse, ezennel közhírré tétetik, hogy ezen ns. város részéről a talpon álló törvény felállíttatott, óvja tehát kiki magát a rablás, gyilkosság, ezzel vagy rablással összekötött útonállás vétkétől, mert a ki ezekben tetten éretvén, vagy folyvást üldöztetvén, megfogatik, az ezen tárgyban költ legfelsőbb rendszabásokhoz képest rögtön elitéltetni, 's akasztófára kárhoztatván, az Ítélet tüsténti kihirdetése után magának érdemlett büntetésére, másoknak pedig rettentő példájára minden fellyebb vitel, vagy királyi kegyelem nélkül ebbéli halálos Ítélet három órának elforgása múlva ellene foganatba vétetni, és az élők sorából, mint a köztársaság veszedelmes tagja kitöröltetni fog. Költ sz. kir. Győr városában 1848-ik esztendei mártius 27-én Szab. kir. Győr városa főbirája, polgármestere és tanácsa.
