Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
Kossuth „országgyűlési tudósításai", melyeket a törvényhatóságok lázasan tárgyalnak s egyesült erővel fogadnak védő szárnyaik alá, jellemzik az idők hangulatát. Kellett-e ehhez egyéb, mint hogy hagyományos balkezével az erőszak erejét éreztesse a hatalom s bilincset verjen azokra a kezekre, melyek a nemzet szivét simogatták művészi tapintattal, kellett-e egyéb, mint hogy börtönbe vessék Wesselényit, Kossuthot ? Egy nemzet rázta meg a börtönajtót és haragosan pattantotta t847. le zárait. Azután gyorsan torlódtak egymásra az események hullámai. Megjelenik Kossuth „Pesti Hirlap"-ja, megalakul s az osztrákipar czikkei ellen irtó háborút folytat az „országos védegylet", a megyékre erőszakolt administrátorok ellen országszerte folyó küzdelem között az 1847-iki országyülésre kiírják a választásokat, Bécsnek csak egy hő óhaja van, hogy meg ne válasszák Kossuthot, ennekfolytán Pestmegye díszesen megválasztja. József nádor lia, István főherczeg lesz az ország nádora, elmondja jeligéjét, hogy „addig éljek, míg honomnak élek", megkezdődik az országgyűlés, az alsóházban Kossuth Lajos, a felsőben gr. Batthyány Lajos vezérelik a liberálisokat, a ház a kormány válaszfelirati javaslalát visszaveti, ekkor jön meg a franczia forradalom hire s mindennap Forrongó egy-egy új hír csap le .hasonló piros szárnyakon, most München- viUtg ' bői, majd Nassauból, Szász-Meiningenből stb., Kossuth Lajos megtartja márcz. 3-án azt a nagybeszédét, melyben Ausztriának alkotmányt, Magyarországnak független felelős ministeriumot kíván, ezt a ház elfogadja, az országgyűlés küldöttsége diadalmenetben vonul fel Bécs utezáin, melyben márczius 13-án barrikádokat emel a nép, Metternich a polgárvérrel fertőzött utczákon keresztül megszoK i K, Pesten rézsasok kétfejű repülése közben kivívják a sajtószabadságot, Petőfi elszavalja a „Talpra magyar"-t, a márczius 15-iki népgyűlés felállítja a 12 pontot, börtönéből kiragadják Tánesicsot, a Burg termeiben végső küzdelmét vívja a kamarilla, márcz. 17-én V. Ferdinánd aláírja a 48-as alkotmányt és kinevezi az első íelelős magyar minisztériumot. Számvető asztalánál, üzleti ügyeiben szorgoskodva, csendes Győr. töprengéssel ül a győri kalmár; csattogó munka zaja hatol ki, köronkint dallal vegyesen, a mesterember szerény műhelyéből, az
