Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1026-ban aug. 19-én török portyázok meglepték a mezőn dolgozó szabadhegyieket s rabságba hurczolták, marháikat pedig elhajtották. 1651-ben márcz. 9-én ismét nagy zsákmányt és sok rabot vittek Győr alól a törökök. 1683-ban a Bécs alól megfutó török sereg Győr alatt vert tábort, itt zsinegeitette meg a nagyvezir a 80 éves Ibrahim basát és ötven török főtisztet, kiket a bécsi kudarcz okozóinak tartott. 1809-ben jun. 13-án a magyar insurgenseket itt verték meg a francziák. Az ostrom alá vett Győr jun. 24-én megadta magát. Közélet, társadalom. Királyszékek Győr körül. Győr mellett a győr-csanaki határon a máig is Királydombnak nevezett helyen gyakran tartottak fejedelmeink királyi itélőszéket, kezdetben a király, később nevében a nádor elnöklete alatt. És pedig : 1244. márcz. 23-án IV. Béla király. 1351-ben ugyanott Konth Miklós nádor, 1366-ban ugyanott kir. Ítélőszék. 1375-ben ismét Gara nádor alatt. 1394-ben Ilosvay Lökös nádor törvénykezik a királyszéknél. 1437-ben emlékezik a história az utolsó győri királyszéktől. Megy egy ülések. Győr és Komárom megyék nemessége rendesen együtt tartotta rendi gyűlését. 1361-ben Győrött tartottak gyűlést. 1381-ben a két megye nemessége Gara nádor alatt a királyszéknél gyülekezktt. 1419-ben a két vármegye rendéi Tata mellett tartották gyűlésüket. 1785-ben Győrmegye Mosonymegyéhez csatoltatott s jun. 16-án József császár beligazgatási reformjai folytán a győri főispánság, melyet 1001-től 1510-ig kinevezett főispánok, innen 1783-ig a győri püspökök mint örökös főispánok, végül ismét kinevezett világi főispánok töltöttek be, megszüli, tettetett, kir. biztossá gróf György Ferencz neveztetvén ki, aki a vármegyét és várost 1790-ig kormányozta. 1790 után ismét a régi rendszer állott helyre. A szt. korona a győri várban. A magyar korona többször menekült a győri vár biztos falai közé. A püspöki lakban emlék-tábla is megörökíti ezt, aranybetűkkel próbáltatván meg a díszesen faragott koronajelvényeket : „E várban gyakran biztos menedékre találtam.'' 1645-ben a győztesen előnyomuló Rákóczy elől a nádor a szt. koronát ereklyéivel együtt a győri várba hozatta. 1647-ben innen Kéry János és Osztrosich Miklós koronaőrök — Rákóczy seregétől félve — Bécsbe szállították.