Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Győrről a verses krónikák. Horváth Ádámnak az akadémia-könyvtárban fekvő kéziratai közt van egy tisztes csomó, mely ezt a czimet viseli : „0 és uj mintegy ötfélszáz énekek, ki magam tsinálmánya, kimásé. 1813." A Rákóczy korszak e becses irodalmi míve sorra megénekli a dunántúli városokat. Pozsonynyal kezdi, melyről igy zeng : Fennyen tartod a nagy orrod kevély Poson vára De panaszos amit eszel noha pénzed ára Miattad volt az országnak nem régen nagy kára De néked is ugy lehet ám dolgod nem sokára. Győrről a következő strófát találjuk benne : Hires nagy Győr magyar város de most nemet bírja Azért sovány, mert németre szállott minden zsírja Gazdag város volt régenten, mint krónika irja De most azon is aggódik : hol lesz az ő sirja. n. Évszámos útmutató Győr történetének eseményeihez, 1000—1848. Országgyűlések Győrött. 1009-ben aug. 23-án Szt. István király alatt. 1441-ben a győri országgyűlés választotta királyivá I. Ulászlót. 1455-ben I. Ulászló alatt. Ez alkalommal a következő évi török hadjáratról tanácskoztak. Itt volt Hunyady János és Kapisztrán János is, ez utóbbi a ferenezrendiek templomában lángoló szónoklatot tartott. Királyok Győrött. Királyaink gyakran látogatták s rendesen megszerették Győrt, melyet távozásuk alkalmával kiváltságlevelekkel, illetve illyenek megerősítésével ajándékoztak meg. Itt volt : 1009-ben SZT. ISTVAX. Itt irta alá a pécsi püspökség alapító levelét. 1033-ban SZT. ISTVÁN. Meglátogatta Modest püspököt s megtekintette az itt építeni rendelt első kath. templomot. 1064-ben SALAMON. Itt békült ki I. Béla fiával, GÉZÁVAL. 1244. márcz. 23-án. okt. 3-án. továbbá 1254. okt. 2-án és 1264. okt. 7-én IV. BÉLA Győrött mulatott. 1270. nov. 5-én V. ISTVÁN, ki itt tartózkodván, Győrt annyira megszerette, hogy a következő évben nagy szabadalmakkal ajándékozta meg. 1278. jul. hóban IV. LÁSZLÓ király. 1291-ben III. ENDRE király.