Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

ELŐSZÓ

ismertetem azzal a fejlődési folyamattal, amelyből a mai állapotok törvényszerűen kijegeczedtek. Vagyis, hogy a mai állapotok képe a nézőre igaz hatást gyakoroljon, szükséges festeni az előzményeket, a legközelebbi multat, melynek földjében feltalálhatók apró, szétágazó gyökérszálai a mai tenyészetnek. Ebből a földből be kell mutatni egy keresztmetszeti képet és pedig oknyomozó előadással, hogy a fejlődésnek vagy visszaesésnek ne csak konstatált tényei, de felderített törvényei is kitűnjenek. Ezek a törvények lehetnek legbecsesebb eredményei a monográfia megírásának, mert ezek tanúiságokat rejtenek magukban. S épen mivel e törvényekre súlyt helyezünk, épen mivel a műben egy szerves egészet óhajtanánk nyerni, kívánjuk, hogy ne laza összefüggesztésű holt részekből enyveztessék az egybe, hanem egységes test legyen, melynek vére és élete van, mely magamagától beszél, oktat, int és lelkesít. A mai élet alapja a közgazdaság, ennek kívánnék kiemelkedő helyet biztosítani a műben, ez a jövő zenéje is, városunk közgazdaságának története maga a modern értelmében vett város története. Ehhez fűződnének hozzá körben a vallás, kultúra, közegészség, közélet, társadalom, humanizmus stb. állapotai és intézményei. Tehát, hogy a mai Győr képét igazi színekkel lefösthessem, szükséges a közelmultat is megrajzolnom. E közelmultat legszebben elhatárolja valami történeti esemény. Ez esetben 1848. Az a kor, mely az 1848-iki események után következett 1890-ig, igen érdekes korszakot képez Győr életében, különösen a mai Győr szempontjából, ha ennek fejlődési törvényeit akarjuk ismerni. Minthogy pedig az „1848" mellett nem lehet anélkül elhaladni, hogy a nagy eseményeknek győri hullámveréseit ne óhajtaná rendszeres tárgyalásban látni minden olvasó s minthogy az 1848-iki eseményeket minden tekintetben külön önálló fejezet illeti meg, úgy gondolkoztam, hogy ezek ismertetésével indulhat meg a mai Győrről szóló nagy leírás annál inkább is, mert nemcsak Győrnek, de Magyarország minden városának újkori történetét e históriai évszám nyitja meg. Végül, amikor a mai Győr viszonyait tárgyaljuk, lehetetlen, hogy kegyeletesen és kutatólag ne forduljon szemünk a multak emlékei felé, a mű teljessége érdekében előre kell bocsájtani tehát dióhéjban a régi Győr történetét, melyet érdeme szerint való részletességgel megírni egy külön történeti monográfia feladata leend. Csábító volt a régi Győr leírásánál az a vágy, hogy a város változatos és érdekes történetének minél nagyobb teret engedjek. El is mentem e tekintetben a lehetőség legszélsőbb határáig s hogy mégis azon túl messze el ne kalandozzam, a földrajzi közlendők előrebocsájtása után két részre szabtam anyagomat és feladatomat. Az első a város általános történetét vázolja összefüggésben az ország történetével, — a második helyrajzi és művelődés-