Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

33. Vallási vitatkozások, sértegetések vagy a folyó háborúra (spanyol örökösödési és kuruez háború) vonatkozó beszélgetések testi büntetés terhe alatt — úgy a nyilvános, mint a magán helyeken — betiltatnak. Az esti takarodó (Zapfenstreich) után a vendéglősök és korcsmárosok távolítsák el vendégeiket ; mert ellenkező esetben összes boraik elkoboztatnak. Kajetan, aki a jnssát nem engedi. Szóhagyományban is fennmaradt, de Írásban is megtaláltuk, hogy miképen pereskedett Kajetan a győri polgár a győri nagypréposttal, akinek a háza elől el akarta építeni a kilátást. Im így szól az irás : „1784-ben II. Jósef császár Győrt az elsőrangú erősségek sorából kitörölte, és némely jeles erősítményeitől annyira megfosztotta, hogy Győr csak kevéssé védhető várossá lett. A várkormányzónak lakát eladta akkori győri püspök Zichy Ferencznek, ki kastélylyá alakíttatta át. A győri káptalan a felső vár többi részének birtokában megmaradván, az úgynevezett káptalandombon a kanonokok lakait felépíttette, és ez alkalommal, mint volt földesuraság, kikötötte, hogy a bécsj kaputól a dunakapuig terjedő vár dombjának bástyája alá a győrvárosi lakók által felházak azaz első emeletüek ne építtethessenek, nehogy a kanonokok a házaik és kertjeikből való kilátásban akadályoztassanak. 1 Ezt a várost szépíteni és kényelmeiket élvezni kivánó bástya alatti lakosok felette érzékeiben vették, s egyik háztulajdonos névleg „Kajetan", kinek háza épen a káptalani nagyprépostnak háza alatt volt építve, a káptalan-dombra vivő kis köz jobboldalán, nem birt belenyugodni ebbe a helyzetbe. Folyamodott a városi tanácshoz, megyei közgyü- , léshez, káptalanhoz, sőt a helytartó-tanácshoz is a végett, hogy neki megengedtessék tulajdon lakházára emeletet építeni, de mindhiába. A káptalannak szerződésbeli kikötésén hajótörést szenvedett az igyekezet. Kajetan nyakas egy magyar volt, a jussát nem engedte, felment tehát Bécsbe audiencziára. II. József meghallgatta a „Kajetan panaszát", átvette tőle a folyamodását s azt irta ennek a hátára : „Der Bürger Kajetan kann bis zum Himmel bau n, und der Grossprobs soll ins Breviárium schau'n". Kajetan örömrepesve építette fel jó magasra az emeletes házát és kapuja fölé az igazság isten-asszonyának aranyozott szobrát helyeztette fel, amint egyik kezében a mérleget, tartja. A szobor 1846-ig, mikor e ház más tulajdonos kezébe kerülve átépítetett, szemlélhető volt. Hajdan a boltbérek kisebbek i oltok, még ha mindjárt a városházépülctben volt is a bolt. Ezt mutatja a város számadásainak egy 1600-ban irt tétele, mely ekkép hangzik : „Kisasszony napján árendáltunk esztendeiglen az városházánál való szeglet 1 Ilyesféle kikötés olvasható a káptalan és a város között 1743-ban kötött egyesség 18-ik pontjában. (Lásd Kii. lap.)