Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

terragium seu censum dcbitum villicus eorundum in octava Pentecostes Episcopo seu Capitulo Jauriensi proveniens ab eisdem hospitibus persolvi faciei ex integro, prout exstitit consuetum. Caeterum statuimus, quod hospites nostri Jaurienses nec in ipso foro, nec alias infra regni nostri limites de suis propriis mercimoniis aliquod tributum solvere teneanturmore Regalium hospitum aliorum. Adhuc, ut pro aedificiis reparandis virgas et pálos habeant, et pro agri cultura ac pro curiis terram habeant ampliorem, contulimus eisdem hospitibus nostris quandam insulam cum suis popiilis in danubio usque occidentem ex opposito castri Janriensis adjacentem, cum suis nemoribus, pratis et pariter piscaturis. Contulimus et eisdem terram castri Jauriensis, Malomsok vocatam, ultra danubium usque Zámoly existentem, quem primitus dederamus, simul cum omnibus utilitatibus suis et pertinentiis universis. Dedimus insuper ipsis hospitibus nostris quandam vacuam terram monasterii Zerphel, Terendőiul vocatam juxta Rabam existentem cum omnibus utilitatibus suis ita, ut de ipsorum medio malignorum cavillatio amputetur, quosdam populos castri Jauriensis quinque ponderum solutionem, et quosdam populos castri Zolga-Geur hospites et mansiones regalium tavernicorum populos et cruciferorum domus hospitalis S. Ioannis, nec non et populos de vico S. Adalbert^ ac alios etiam populos communes cujuscunque conditionis, qui inter ipsos hospites nostros residebant eisdem hospitibus nostris conjunximus. Ita quod de caetero pristinae conditionis ipsorum immemores, in ipso castro resideant, et nobis in libertate hez, hogy ők is minden tekintetben vendégeinkkel azonos kiváltságban részesüljenek, azon kikötés mellett, hogy az ő birájok, amint szokásban volt, e vendégek után járó földbért vagy cen sust pünkösd nyolczadán a püspöknek vagy káptalannak teljesen beszolgáltassa. Rendeljük továbbá, hogy más kir. vendégek módjára győri vendégeinknek se kelljen országunk határai közt saját árúczikkeik után vámot fizetni ők, sem a vásárpiaczon, sem pedig egyebütt. Továbbá, hogy épületjeik tatarozására vesszejök és karrójuk legyen, a földmívelés és háztelkeik érdekében pedig több földdel rendelkezzenek, e vendégeinknek átengedtük a Győr várával szemközt fekvő s nyugotra terjedő dunai szigetet lakóival, berkeivel, rétjeivel és halászatával együtt. Nekik ajándékoztuk azonfelül a győri vár Malomsok nevezetű földjét is, mely a Dunán nil van, (most Pataháza) s Zámolyig terjed, melyet már korábban is átengedtünk minden haszonvételével és tartozékaival egyetemben. A szerfeli (?) kolostornak Terendőiűl nevevezett elhagyott földjét a Rába mellett minden haszonvételeivel szintén a vendégeknek ajándékoztuk ; továbbá, hogy kebelükben minden rosszakaratú konkoly hintésnek eleje vétessék, a győri vár némely népeit, melyek 5. pondust fizetnek és a szolga győri vár bizonyos népeit, továbbá a királyi • tárnokok (földjének) vendégeit és szállásait (t. i. lakóit) a szt. János-rendi keresztesek ispotályának (Bél csak sz. János vendégeit említi ; a tárnokokról nála nincs szó) és szt. Adalbert utczájának népeit s egyéb bármily állapotú köznépeket, kik a mi vendégeink között telepedtek le, szintén egyesitettük ve-