Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Huszonharmadszor : Az Iffjak közül akár Legény Mester, avagy Társ Légyen, valoszanak Decuriót magoknak, hogy az szegény Mestereknek, kik avagy betegek, avagy meg holtak, avagy elevenyek lesznek, az Czéhnek Pénzébül gondgyat visellye. Huszonnegyedszer : Ha valamely Eötvös Mesternek, vagy Háza Népe, vagy Legénye, vagy eő maga Ki múlik ez világbul, tehát minden Eötvös Mester az el takarásán jelen Légyen tudniillik bizonyos órának jelenyen, ha penig Ki el nem jön légyen büntetése egy latt Ezüst, mely büntetess tetessék az Czéhnek Ládájában, hogy ha pedigh az mi rendünk Kivül más Czehbeli megh hal, és az mi Czéhünk tisztességét el takarassára hivatattnék, tehát az mi jelen voltunkért tartoznak egy Tallérral, és azis az Czéh Ladájába tetetik. Hogy ha penig valamely Mester meg halna az mi rendünkből, és P'ia maradna, az Fia is ha megh halna az mi Czéhünknek kölletik ell Kesersenny. Huszoneötödször és Utolszor : Hogy egy Mester Se merjen magának három Gyra Ezüstnél többet venni, hanem ha töbre talál, tartozik megh jelenteni az Mesternek, és ha akarjak venni, vegyék megh, hol penigh nem Szabad légyen mind azt magának megh venni, és föl mivelni. Költ ez Levél Szent György Napján Pesten, Ezer eöt Száz huszonkilenczedik Esztendőben.

1 A német-vargák czéhszabályai. — 1582. — A győri 'német vargaközönség czéhszabályai, kiadva Teuffel András győri várparancsnoktól 1582. márcz. 1. Gr. Montecuccolli Raimund győri várparancsnok ugyanezt megerősíti s sajátkezüleg aláirja, 1665. ápr. 3. Handwerchs Ordnung N. der Maister aines ganczen Ersahmen Handwerchs der Deutschen Schuechmacher alhie in der Besaczung Raab, so den Ersten tag Martij den 1582. Jahres aufgericht vnd bestüt worden ist. Aufgerichie Handwerchs Ordnung vnd Zunfft N. der Maister, Vnd Knecht Aines Ersamen Handtwerchs der Teutsschen Schuechmacher alhir in der Kayserlichen Statt vnd Besaczung Raab in Wngarn. An heut den Ersten tag des monats Marty im Tausend fünff Hundert zway vnd Achtzigisten Jahr, hab Ich Andres Teüfl freyherr auf Gunderstorff vnd Ennzerstorff an der Vischa, der Rom : Kays. Maytt. etc. auch der Fürstl : Durchl ; Erz-Herzog Ferdinanden Zu öhsterreich beider Rath. Obrister alhie in der Kaysserlichen Statt Und Besaczung Raab in Hungarn, und derselben 1 „A győri aranyműves czéh ládájában van egy 1663-ik évről szóló irott jegyzőkönyv, mcllyben a győri ötvös-czéh dolgai 1710-ig csupán magyarul vágynak feljegyezve. Az inas esztendők apród-időknek iratnak benne; 1719-től kezdve már német nyelven vitetik c jegyzőkönyv a mai napig; de reméljük 1848-tól kezdve ismét elíoglalandja benne nemzeti nyelvünk törvényes helyét." („Hazánk" 1848. évf.)