Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

A czigányok esküje. Az se utolsó dolog, hogy a czigányok számára a törvénykezés külön eskümintát czirkalmazott ki, mely e kétes igazmondáséi népet mindenféle válogatott önelátkozással szeretné igaz hittételre csábítani. Szintén levéltárunk őrizte meg a győri városi törvényszék aktái közt az eskümintát, mely a következő : J nvamentum Zingavorum ys dem imponi solltnm. Én esküszöm a telyjes szt. háromság hatalmas egy bizony Istenre, ki Atya, Fiú és Szt. Lélek, ki teremtette mennyet, földet, tengert és minden benne lévő cstiszó és mászó állatokat, hogy ezen dologban, melyben engemet kérdesz, én semmit sem tudok, vagy hallottam és ha tudok, láttam, vagy hallottam, a föld alá sülyedjek és megemésszen, mely föld Corét, Dotánt és Abiránt megemésztette. És ha tudok valamit, láttam vagy hallottam az Korság, Verség és az hirtelen guta üssön meg, és hirtelen halállal halljak meg, s mind testemben s lelkemben elvesszek, marhámban kárt váljak és soha Ábrahám kebelébe ne érkezzem és ha láttam, tudok, vagy hallottam valamit a föld ne szenvedjen gyomrában, hanem kivessen, valamint Jónást a czethal kivetette volt gyomrából és ha tudok, láttam, vagy hallottam valamit azon dologban, az Mójzes törvénye, ki Sinai hegyen kiadatott engemet eltörüljön és minden irás, mely a Mójzes törvényében be írattatott, engemet megsententiázzon, és ha láttam, tudok vagy hallottam valamit azon dologban, akkor legyen szerencsém, mikor az kő virágzik. És ha ezen esküvésem nem igaz Isten engemet mingyárt elveszessen, és se az nap, se az hold, se az csillagok nekem ne szolgáljanak. Isten engemet úgy segélyjen, és a boldogságos Szt, Szűz Mária, úgy a Szt. Evangelium. 6. Ä kereskedelem törtenetéhez.

1 Törvényes rendelkezések a győri kereskedésről. Az 1556. 37-ik törvényezikk elrendeli, hogy a győri harminczad régi helyén (Győrben) fenntartassák s hogy a hivatalnokok ne zsarolják a kereskedő közönséget. Ezek a zsarolások azonban úgy látszik nem akartak megszűnni, mert a panasz oly mértékben megújult, hogy az ország karai és rendéi ismét törvényt hoztak e tárgyban. Az 1630. 44-ik törvényczikkben ugyanis : 1 V. István szabadalomlevelét (árúmegállítási jog, melyet az országban Győr kapott legelőször, 1271-ben, Buda csak száz évvel később) 1. 24. old. A többi szabadalomlevelet a 144— 156. oldalon.