Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Ják nemzetiségből SITKEI nemesek, u. m. : Boksa comes (Ábrahám comes fia), Péter (Pál comes fia), András és Iván (Csepán fiai), Kázmér (Kenéz fia), Pál és fivérei (Oldru fiai), Kondakur és Detrik (Czondra fiai), Győr megvéte­lénél a kő és nyilzápor daczára dicsérőleg harczoltak, hol Kázmér a kőhányó által (balista) meg is sebesült, miért is a vitézséget jutalmazni tudó király a birtokukkal szomszédos Bottyán vasmegyei — buchariusok által birt földdel jutalmazta meg őket. Péter (NEMELL fia) és Benedek (kondori NARÁD fia) borsodi várjobbágyok nem csak Győr vára ostrománál, hanem a Morva folyam melletti csatákban is kitüntették magukat s egyik fivére itt, a másik pedig Győr vára alatt bátran harczolva esett el, mely vitézségükért IV. László király, Pétert és Benedeket a királyi szolgák rendjéhez, azaz a nemesek közé (servientes regii) iktatta. A szolga győri várjobbágyok különösen kitüntették magukat s a király szemei előtt jobb sorsra tették magukat érdemesekké, közülök sokan a vár­falak meghágásakor kövekkel sújtva temettettek el, a megmaradottak közül névszerint kitűntek SÁGI Kiliánnak Ámán és Uz fiai és az utóbbinak János fia ; ugyanazért őket és többi társukat IV. László király 1279-ik évben a királyi szolgák rendjébe vette fel. Veszprém várához tartozó Csöglén lakó várjobbágyok, Lóránt nádor szolgái, közülök különösen Dege, Endre és Pál (János fiai), Csama, János, Márton, István és Izsák (Mikula fiai), Simon (Salamon fia), kik IV. Béla, V. István és IV. László hadjárataiban, különösen Győr vára ostrománál jól vitézkedtek s többen meg is sebesültek, — 1275-ben a fejedelemtől a király szolgák rendjébe emeltettek. Zala megyében lévő Söjtör helyiségének Vasvárához tartozó várjobbágyai, névszerint különösen Ábrahám és Benedek (Izsó fiai), Venczel, Sándor, Sala­mon (SORÓ fiai) Márkus, Ese, Martunus, Batiz és Ivánka (GURGUS fiai) Győr várának a németektől visszafoglalása alkalmával vitézül és dicséretesen har­czoltak, mely szolgálatokért IV. László őket királyi szolgákká tette. A király még a következő abaujvári jobbágyokat, úgymint Pált (IVÁNKA fiát), Péter, Mikó, János és Miklóst (IVÁNTS fiait) és Egyedet (DUSA fiát) Győr vára visszafoglalásakor kitűntetett vitézségükért, hol Pál, Péter és Mikó halá­losan megsebesültek s mint a királyi okmány mondja : „szemei előtt félholtan maradtak hátra", a királyi nemes szolgák rendjében iktatja, hogy az arany szabadságot élvezhessék Végre még ezek közül SZER és POXSA megnemesít­tetvén, sárosmegyei Zsidópatak nevü jószágot kapták. Áruló várparancsnokok. A történeti feljegyzések között három sötét lap van, melyek más-más korban a hűtlen vezérek neveit őrizték meg, kik a győri várat pénzért eladták vagy gyáván feladták. Ezeket a gyászneve­ket is megörökítjük érdemök szerint:

Next

/
Oldalképek
Tartalom