Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
mert még márczius 20-ikán is hazánk nyugoti határán Köpcsényben találjuk királyunkat. E korban gyakran megtörtént, hogy ha győri polgár valahol adós maradt, nem ezt pörölték be, hanem ha valahol győri embert kaphattak, mindaddig fogva tartották, mig az adós győri polgártársa helyett le nem fizette az öszszeget, azután szabadon bocsátották. Az illető ilyenkor nemcsak sok kárt, mulasztást szenvedett, hanem személyes szabadságát sem élvezhette. E bajok után hazamenve, itt kellett az adóssal perelni, hogy a helyette kifizetett öszszeget neki térítse meg, mi uj kellemetlenség volt. Ily nem csekély keserűséget és kárt okozó bajokat akart 1361-ben Domonkos Győr város bírája eltávolítani, ug\ r anazért I. Lajos királyhoz folyamodott s tőle a következő tartalmú szabadalom-levelet nyerte, mely magyar fordításban így hangzik.) 1 * Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, minden híveinek, egyházi és világi zászlósok, főispánok, várnagyok, nemesek, ezek tisztjei, városok és szabad községek, ezek kormányzói, bírái és elöljáróinak, kiknek jelen irat felmutattatik, üdvöt és kegyelmet. Domonkos, Miklós fia, Győr városa bírája, a maga és az összes polgárok és jövevényeink nevében panaszlá nekünk, hogy midőn ők eladás, vagy más dolgaik kedveért birtokaitok és helyiségeitekbe, vagy közétek mennek, őket javaik és személyeikben anélkül, hogy előbb, — mint illő volna — bíráiknál törvénytételt sürgetnétek, kitiltjátok őket és ítéltek felettök, különönösen mások adóssága, vétsége és bántalmáért, a miért is városunk nem csekély pusztulást türt, miután azonban bármelyik városunk ős szabadsága magával hozza, hogy semmiféle bíró és országunk törvénylátója őket, vagy közülök bárkit mások adóssága-, vétsége- és bántalmáért eltiltani és bebörtönözni, mielőtt azon város bírája előtt törvény tétetett volna, ne merészelje : megelőzőleg parancsoljuk, miszerint ezután közületek senki az említett győri polgárokat és jövevényeket (hospites) vagy bárkit közülök, midőn helységeitek és birtokaitokra, vag\r közétek javaik és portékáikkal megérkeznek, kitiltani, különösen pedig mások adóssága-, vétsége- és bántalmáért bebörtönözni, vagy más esetben és ügyekben, kivévén azonban a köz lopás, tolvaj és bűnügyeket, ítélni, vagy önhatalmúlag bebörtönözni, kényszeríteni, a mondott város bírájától nem kérvén előbb igazságszolgáltatást, semmikép se merészelje, ha pedig közületek valakinek ellenökben ügye, vagy keresetei lettek volna, a város bírája és hitesei előtt törvényesen keressék azt. És ha ezek részükről az igazság kiszolgáltatásában hanyagok lennének, akkor nem a perbefogottak, hanem a bíró a mi vagy Tárnok mesterünk jelenléte elé idéztethetik törvényesen, kinek részéről minden panaszlónak elég törvényes igazság fog szolgáltatni, hazánk törvényeinek figyelembevételével, máskép tenni rosszalásunk büntetése alatt ne merjetek. Kelt keresztelő szent János születése ünnepének nyolczada utáni szombaton, az úr 1361-dik évében íjul. 3.). 1 Ráth Károly tört. dolgozatai.
