Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
4. A honfoglalás kora és a királyság szervezése. A IX. század végén léptek a vándor magyarok ezredéves honunk földjére. Nemzeti hagyományaink szerint az ország elfoglalása több év munkája volt. A dunántúl birtokba vétele körülbelül a honfoglalás utolsó idejére esik s nem sokkal a 896. év előtt történt meg. Az alpári ütközet után, mikor a Duna és a Tisza között elterülő vidéket már elfoglalták, Árpád fejedelem a római művelődés Pannónia romjaival bővelkedő Pannónia meghódítására indult. A honfoglaló elfoglalása , , „ fejedelem hadi utja részben arra a romai időkből fenmaradt útvonalra esett, mely Szőnyből vezetett Győr íelé. A bánhidai ütközet után a magyar sereg a Duna partján Szőny felé vette útját, honnan a mai Győrmegye területére lépett át. Az Anonymus erről a következőket irja: „Árpád és vitézei Szt.-Márton hegye mellett tábort I jártak és a Sabaria forrásból mind ők ittak és állatjaikat megitatták, majd a hegyre felmenvén s Pannónia földjének szépségét látván, nagyon örvendeztek és onnan kimenvén a Rábáig és Rábczáig jöttek." Árpád Győr városa, a régi Arrabona, szerencsés volt romladozó falai Győrött. között üdvözölni a nemzet fejedelmet s a honfoglaló vezér nyomdokain új élet támadt a pusztuló városban, hogy romjaiból kiemelkedve és az idők viszontagságaival daczolva, ünnepelje meg magyarsága ezredéves emlékét. Amennyire történeti emlékeinkből következtetni lehet, városunk német és szláv lakossága a honfoglaláskor részben elpusztult, részben pedig a magyar-sereg közeledésének hírére elmenekült és így a meglehetősen üresen hagyott várost, valamint annak környéA f :; ^^"két tiszta magyar lakosság, még pedig valószínűleg a fejedelmi törzs népe szállotta meg. A lakosság azonban, mint általában az egész országban, úgy itt is, nagyon gyér volt és különösen a városi kőházakat eleinte csak téli szállásokul használta a magyarság, nyáron ellenben kiment a városból és szivesebben lakott sátorok alatt az árnyas erdők és ligetek tövében. A Rába és Duna egybefolyásánál levő régi várost szintén birtokába vette a fejedelem, mint kész védelmi eszközt, annak kijavítására és megerősítésére azonban nagyobb gondot sem ő,
