Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
Megyeház-utcza = Szt-Albert-utcza, Városház „ == Szt-Maximilián-utcza, Apácza „ = Szt-Erzsébct .„ Teleky „ = Szt-Sebestyén „ Kovács „ = Szt-János „ A templomok és középületek közül említés tárgyai a következők: TempioA székesegyház, melyet a harczok idejében Győr visszavételéig moL hadiszerek raktárául foglaltak le s maga a székesegyház a Szent István templomba költözött át oltáraival. Kőtornyát Széchenyi György püspök építette a régi fatorony helyett, ugyanő restauráltatta át Rana olasz építőmester által. A Szent István templom, később német (protestáns) templom. A káptalan a később visszafoglalt templomot a Szt Ferenczrendieknek adta, kik újjáépítették az 1654-iki tűz után és kolostort is építettek mellé. (Ma megyeháza.) A jezsuiták Szt Ignácz temploma. II. Ferdinand alatt — a káptalan ellenzése daczára — Dallos Miklós püspök adott számára telket, melyen épült collegiummal és gimnáziummal, jobbadán Széchenyi György püspök adományából. A gimnázium kezdetben polgári házakban volt elhelyezve s 1627-ben kezdődött meg a tanítás. (Ma a benczések temploma, rendháza és főgimnáziuma). A karmeliták temploma és kolostora, Szelepcsényi esztergomi érsek hagyományán épült. Újvárosi templom (a mai zsidótemplom helyén). Iskolák: A Széchenyi püspök által alapított papnevelő intézet iskolák és nemesi convictus (a belvárosi elemi iskola helyén). A káptalani iskola a Szent Erzsébet-utczában. Az ág. ev. gimnázium szintén fenállott Újvárosban 1749-ig. A püspöki palotát a várparancsnokok lakták, a káptalandombon Közép uievolt az úgynevezett várostorony, melynek 1703-ban már nincs tek ' n}'oma. Ortelius képein még látható. Az apátház, a pannonhalmi főapátok székháza (ma kisszeminárium), a pálosok szálíóháza (ma Fehér-Bárány szálloda). A városház mai helyén. Piaczra néző sarkában volt a városi • korcsma, hátsó részein (a börtönök helyén) pinczéje, jégverme. A megyeház ujabb épület. A 16-ik és 17-ik században a megyegyűléseket részint a városház termében, részint egyes főtisztviselők lakásán tartották. A 17-ik század végén a megyeházi ülések a mai
