Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

A RÓMAI URALOM ALATT 13 győzelmét örökíti meg azon feliratos kő, mely ma a székesegyház északi oldalába van befalazva. Az emlékkövet ez antoniniani I. Legio Adiutrix győzelme emlékére állította Publius Marius Sextianiis. Feliratok. A felírat a következő : VICTORIA AUG G. N. N. ET. LEG. 1. ADI. P. F ANTON! NI AN A E P. MARCIVS P. FILIUS. SEXTIANUS. EPHESO P P. DD. 1 Más feliratos emlékkövek pedig a X. Legio egyes csapatainak itt tartózkodását örökítették meg. S nagyon természetesen minél inkább fejlődött Arrabona városa, annál jelentékenyebb volt a benne állomásozó római sereg száma is, mely itt helyőrségi szolgálatot teljesített. A római uralom alatt Arrabona, mint kereskedelmi központ A romai is hatalmas, fejlődésnek indult s ezt hathatósan előmozdították azon hadi utak, melyeket a rómaiak Pannónia felső részében készítettek, melyeknek keresztező pontja Arrabona városa volt. Ezen útvonalak négy irányban vezettek : az egyik Bregetiumon (O-Szőny) keresztül Aquincumba (Ó-Buda), a másik Flexumon (Mosony) at Vindobonába (Bécs), a harmadik Sabariába (Szombathely), a negyedik Crispianán (Varsány) keresztül Cimbrianába (Veszprém) vezetett. Arrabona virágzásáról tanúságot tesz azon körülmény, hogy A város három nagy római temető volt itt s ezekből érdekes és becses zása. római emlék került elő. így változatos alakú díszes agyag és üveg edények, korsók, ékszerek, továbbá szobrok, érmek, pénzek, feliratos emlékkönyvek és koporsók, melyek Győrött ha felszínre kerültek, mind bizonyságai ama forgalomnak és élénkségnek, mely Arrabonában e római uralom alatt volt. A város kormányát defensor czímmel ellátott római tisztviselő Kormánvvezette. Xépe a 111-ik században már nagyrészben keresztény volt. za

'