Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
A VÁROS LEGRÉGIBB FELOSZTÁSA 95 I. Ferdinánd alatt a várat renoválják s egyszersmind azon kezdenek gondolkozni, hogy maga a város építtessék ki erősséggé. 1560-ban kőbástyákkal veszik körül a várost s ezzel a tulajdonképeni belső vár jelentősége elvész. A fenn közölt rézkarcz híven mutatja a belső körvárat s a város körül vont uj erődítéseket. Az Ortelius felén szintén látható a nyoma. Káptalan-Gyor közvetlen a várfalak alatt feküdt, néhány hosszú Káptalanbelvárosi utczából állott. Az 1518-iki adórovás szerint 111 por- yor ' tája volt. A mai Újvárost 1548-ban említik először (Újfalu) ; ez a város- újváros, rész 1543-ban (Székesfehérvár eleste után) kezdett népesedni az idemenekülők által. 1572-ben már Újvárosnak nevezik s 1604-ben némi erődítéssel látják el, melynek költségeihez e városrész lakói (még maga a „vitézlő rend" is) hozzájárul. 1 Szent Benedekfalva vagy Pándzsa-utcza (a mai Temető- és BmedekHosszú-utcza tájékán) a Szent Péter-utczával együtt a káptalan • íalvaföldesurasága alá tartozott, önálló bírája volt. 11 egész s 17 és fél félhelyes jobbágylakója volt 1509-ben, 1518-ban pedig 28 portája. A város megerősítésével ez a terület elnéptelenedik, lakói bemenekülnek a védett területre. Királyföld és Kertesszer a városi terület azon része volt, mely KiráiyKáptalan-Győr és Majorok között feküdt, 1518-ban 34 portája volt, *° ' a Kertesszernek 15. Szent-Albert vagy Adalbert-földje a Kertesszer-utcza további Aibertfolytatása a Kálvária felé, 1518-ban 25 portája volt. A Héderváriak győri birtoka egy utcza (valószínűleg a Szt.- HéderDomonkos-utcza) volt, mely káptalani területén kezdődött s a mai^ vásártér felé nyúlt. A benne elhelyezett Szt.-Domonkos-templom és az utcza is, amennyiben az erődítési vonalból kiesett, elpusztult. 9 portája volt 1518-ban. 1 „Fó'strázsamester uram megtalálván bennünket, hogy az mostani török hírekhez képest Újvárosban bizonyos állásokat csináltatna és arra 8 taraczkot akarna vonatni oltalomnak okáért' mely épületre hogy mi is valami kevés contribntióval lennénk, kivánta tőlünk ; látván mi is, hogy ezen állásoknak megcsinálása és az taraczkoknak arra felvonása magunk és hazánk oltalmára szükségesek légyenek, azért accordáltunk, hogy az Újvárosban lakozó városi emberek az maguk oltalmára azon állásoknak megcsináltatására contribuáljanak, az melyért Varga György uram újvárosi eskütt szedjen ki és hozza bíró uram kezéhez, minthogy azon Újvárosban lakozó vitézlő rend is contribuait arra az épületre, ilyen okkal, hogy az contributio casusba ne menjen jövendőben." (Győr városa jegyzőkönyvéből 1604.) toka.
