Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

II. GYŐR VÁROS ÁLTALÁNOS TÖRTÉNETE. A VÁROS KELETKEZÉSE, KÖZSZEREPLÉSE ÉS LAKOSSÁGI VISZONYAI. i. A legrégibb kor. Hiú erőlködés volna, ha manap akarnánk határozottan meg- ősidők. jelölni azon évet, melyben az első emberi lakásokat építették a Duna, Rába és Rábcza összefolyásánál, hol jelenleg az ezer éves Magyarország egyik művelt, virágzó városa, Győr áll. A történelem világító fáklyája ugyan fényt áraszt Győr város távol múltjára is, ámde minél messzebb megyünk viszszafelé, a fény egyre fogy és csak elvétve rajzolódnak homályosan egyes képek körvonalai, míg végre azok is elmosódnak a régi idők sötét éjébe. A számos és különféle alakú kő- és bronz-eszközök, minők Ásatag a kovakőből készült nyílhegyek, balták, csákányok, kalapácsok, hasító ékek, bronzkardok, tőrök, csatok, karpereczek, továbbá máznélküli égetett agyagedények, sőt arany és ezüst tárgyak is, melyek Győrött és Győr vidékén napfényre kerültek, nemcsak az ősemberek kezdetleges műveltségének tanúbizonyságai, hanem egyúttal azt is igazolják, hogy Győr város helyén mindjárt a Duna völgyének benépesedése után létrejött az első település. Csak homályos találgatásokba kellene bocsátkoznunk, ha &zon EISÖ nénépfajt akarnánk meghatározni, amely lakását legelőször a Duna, ?

ess *' Rába és Rábcza összefolyásához helyezte. Általános történelmi nyomok oda látszanak mutatni, hogy Kr. e. V. század előtt illyrthrák népek lakták a Duna völgyét és így Győr vidékét is. De volt légyen bármiféle népfaj Győr első lakossága, annyi bizonyos, hogy őskorbeli vadászattal és halászattal foglalkozó nép kiválóan alkalmas lakást talált a három folyó összefolyásánál.