Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Enyingi Török Bálint Gönyőt elfoglalván, a reformation Győrmegye ezen részén már elterjedtnek találta, s a bőnyi nemesség átalában Kálvin követője volt. 1635-ben Alsó-Bőnyt Eszterházy Miklós gr. nádor Szapáry András megyei szolgabírónak, és Valticher Mártonnak nádorilag adományozta; kétséges azonban, vájjon ezek az adományt birtokba vették-e, mert 14 év múlva — 1649-ben Pálffy Pál gr. nádor ugyanazon Alsó-Bőnyt Halászy István pannonhalmi várnagynak és Bencze Mihálynak a pozsonyi vár szállás-mesterének adta (Magyar 1.1. VII. 19.). 1653 körül — megyei levéltárunk szerint — Bőny nagyrészét és Kutasföldjét Szeghy János alispán birta. Iványos Miklós a hirhedt bajnok, miután az érdi csatában a töröktől elfoglalt roppant kincsnek jutott birtokába, Takó Ilonát nőül vette, kivel Örkényen terjedelmes birtokot kapott, Kutasföldjén pedig — nemkülönben Alsó- és FelsőBőnyön nagy területeket vásárolt, Mező-Örs egy részére adományt nyert, Ecsen, Téthen, Homorodon, Szemerén és Kis-Pécen már az előtt birt, ő lett Győrvármegye legtekintélyesebb birtokosa. Hátra hagyott 7 (1 fiu és 6 leány) gyermekétől eredt az egyesített bőnyi, alapi és Örkényi közbirtokossági osztályos hét ág, u. m. az Iványos, Saáry, Losonczy, Győry, Kenessey, Nagy és Roboz család. 1683-ban a bőnyi elpusztult protestáns egyházi épületnek felépítését Kollonics Lipót győri püspök és főispán megakadályozta ugyan, de a reformált isteni tisztelet gyakorlatát csakis a nagytekintélyű Iványos Miklós halála után tiltotta be egy megyei határozat ; s ez időből a bőnyi reformált hívek a banai sövény-templomba jártak. 1750-ben Saáry Sámuel és Losonczy István emeltettek ugyan templomot, de ez is lebontatott, és a protestánsok magán-házakban tartották isteni szolgálatukat. 1785-ben Pázmándy József saját gazdasági épületeiből alakíttatott imaházat, de a keresztelést a szomszéd falukon — legnagyobbrészt az akkoron reform, vallású Szt-Ivánon végezték. Végre a megyei küldöttség egyhangú ajánlatára a templomépítés engedélyezve lőn, s az egyház 1789 május l-jén nyittatott meg (Megyei lvt. Saáry-család örökösödési és zálogos perei ; a bőnyi ref. egyház évkönyvei.). Felemlítjük ez alkalommal a bőnyi ref. egyháznak ritka műbecsü áldozó poharát a XIII. századból (Rómer FI. a győri tört. és rég. fűz.-ben). 1842-ben a bőnyi, alapi és Örkényi egyesített közbirtokossági határok együtt tagosíttattak, mely után a falu körül számos majorság épült, Pusztult helyek: Alap, legrégibb okiratainkban Olup, több faluból állott, volt Zent-Péter-01up,Egyházas-01up,Zent-Bereck-01up,