Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

1869-ben az egylet a kormányhoz emlékiratot küldött, melyben jelezte a szarvasmarhatenyésztés hanyatlását, figyelmeztette a kormányt, hogy miután a szarvasmarhák mind mennyiség, mind minőség tekintetében évről-évre hanyatlanak, intézkedjék a kormány ezen nevezetes államvagyon pusztulása ellen, és pedig legcélszerűbben ugy, hogy a mezőhegyesi államgulyából, hol a magyar szarvasmarhafaj egész eredetiségében tenyészik, évenkint több darabot eladás végett vidékünk számára jeleljen ki. E kérése az egyletnek nem maradt sikertelen, mert azóta évenkint 30—40 darab jó fajú szarvasmarhát, bikát és üszőt bocsátanak Kis-Béren nyilvános árverés alá a felső vidék részére. Mennyire volt szükséges ezen kérelem és ezen intézkedés, kitűnik abból, hogy a kiállított darabok roppant áron kelnek el ; nem ritka az eset, hogy egy-egy fiatal bikáért 400 forintot adnak. A lótenyésztés érdekében is nagy jót tett ezen egylet az által, hogy a kormánynál kieszközölte miszerint az állami ménesekből évenként a szükséges mennyiségű jó fajú ménlovakat kapja a közönség használatra bizonyos megállapított díj mellett, és pedig ugy, hogy a gyŐrvidéki gazdasági egyletnek kiküldött bizottsága szemeli ki a kirendelendő méneket, és az rendelkezik arról is, hogy mely időben adassanak azok át közhasználatra. De a juh- sertéstenyésztés és méhészet terén sem volt az egylet tótlen; ez irányban főleg nagyobb földbirtokkal rendelkező tagjai által hat. Irodalom. Dr. Kovács Páltól. Olyan kereskedő városban mint Győr, hol a „kétszerkettő négy" ismerete a tudományok első sorába tartozik, — elég, ha az irodalomról <ísak valamit is lehet szólani. Már pedig Győrött az irodalomról nemcsak átalánosan, de különösen a magyar irodalomról is dicsérettel mondhatunk el egyet-mást. Győrnek már a mult században volt nyomdája, melynek alapítója s hűséges vezetője jelen századunknak csak nem felóig — a közelismerésben részesült Streibig-család volt. Igaz, hogy termékei között eleintén leginkább csak a „régi lőcsei formára" szerkesztett győri kalendárium tünt ki, mely hosszú évek során át volt a vidék igen kedvelt „igazmondó prófétája" ; de tudtunkra a hajdani hires pápai professor Márton István „Kant-féle philo sophiáj a", s azon időben nagy feltűnést okozott „Keresztény morális kis katechismusa" is ezen nyomdából került ki. Később ezen nyomdának tulajdoni joga 17*