Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

Könyv- és kézirattárában: Heltay krónikája (1575.); Pázmán Péter, Bethlen Gábor és más kitűnőségek kéziratai; Győrött a főranguak között létezett vallási társulat jegyzőkönyvében a tagok sajátkezű aláifása jelmondatokkal; így „1666. Montecuccoli : Audendo. Agendo. Contemplando." — „1708. Heister: Pro fide et justitia". stb. Terűnk nem engedi, hogy a parányi, habár érdekes részletekbe merüljünk. Mielőtt elhagynék e helyet, melyet kilenc százados történelmi múltnak nimbusa vesz körül, keressük még fel a terjedelmes park egyik sarkán azon óriási fát, melyhez a mig egy részről a hagyomány történelmi tényt fűzött, addig neki az ősi család saját életére vonatkozólag végzetes jelentőséget kölcsönzött. Ez az úgynevezett Kont-fája, melynek lombjai alatt a hagyomány hite szerint Kont „a kemény vitéz" 30 társával titkos összejöveteleit tartá. Igy mesél a hagyomány, mely Kontót a Héderváriak véréből származtatja; a történelmi nyomozás azonban ezt kétségbe vonja. De utalja bár a történelem e fának a család őseihez viszonyított szerepét a mondák körébe, tény az, hogy saját életének sorsát fűzte a család ujabb időben a Kont-fa terebélyes ágaihoz; erős hitként élt benne a meggyőződés, hogy minden letört ág a család egy-egy sarját viszi sirba. Véletlen esetek találkozása végzetszerű tekintélyt kölcsönöztek a vén fának, melynek utolsó előtti ágát egy vihar néhány év előtt letépte ; a legutolsó Hédervárinak egyetlen fia elhalt. Egy ága maradt csupán, a legutolsó, s ehhez volt forrva a családnak élete. És ime múlt év dec. havában elhunyt a legutolsó Hédervári is, — a Kont-fának ága pedig most is él. Bárha megfordítva történt volna ! 1918 JUL \ f