Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
egyes pontokon igen különböző, a szerint, a mint a folyam vize tömörülten egy mederben ömlik, vagy ágakra szakadva megoszlik. Ez utóbbi körülmény forog fenn megyénkben is ; igy az ország határától Dévénytől Gönyöig (11 y 2 mfd) az esés 100 ölenkint 2. 25 küvelyk; megyénk határain belül pedig átlagosan véve 2 1 / 2 hüv.; legkisebb esése (Szapnál) 10.38 vonal, legnagyobb pedig 4" 6"', de a legtöbb helyen 1" és 3" közt változik. Gyakran a közvetlenül szomszédos helyeken az esés igen különböző; igy közvetlenül megyénk felső határán Csúnynál 2" 7"'-ről rögtön 4" 2"'-ra emelkedik, és csakhamar ismét 2" 3 '"-va száll; Bodaknál pedig 3" 5"'-ról 1" 3"'-ra csökken. Egyes pontokat illetőleg a következő adatokat hozzuk fel: Esés láb hüv. von. Lipóttól—Szapig 12 8 7 Szaptól—Vénekig Ö 1 2 Vénektől—Gönyöig 0 8 0 Szélessé o-e tág- határok között ino-adoz; lencsekélvebb a szélesség Gönyő és Vének között, hol csak 208 ölet tesz, legnagyobb pedig' N.-Bajcsnál, hol is 560 öl szélességre terjed.*) A Duna mélysége a szétágazás és ezen ágaknak egyesülése szerint, nemkülönben a medernek laza vagy tömör alkata szerint igen különböző. S e körülmény már előre jelzi, miszerint megyénk területén alig találkozunk tetemes mélységgel ; igy a legnagyobb mélység alig tesz többet 5°—6°-nél, a közép mélység pedig 2 1 / 2 °—3°-et. Gönyő és Vének között legkisebb vízállásnál a mélység 18—22 láb, míg N.-Bajcsnál ugyanily körülmények között csak 9 —10 láb; azonban e helyen a balpart körülbelül 22° szélességben 18 láb mélységű kotrássat bir, és pedig a partvédezet nem csekély kárára, mely épen ez okból az alámosás miatt tetemes károkat szenved, és folytonos javítást igényel. Vannak ezenkívül egyes helyek, hol a mélység a rendes arányokat meghaladja; igy u Szap helység mellett lévő nagy kanyarulatban a balparttól 4—5 ölnyi távolban a mélység 32—34 lábat tesz; úgyszintén Gönyőnél a jobbparttól 15—18 ölre 30 lábnyi mélységre akadunk. A felhozott adatok mind a komáromi viz mérce 0 fokára vonatkoznak, mely pont az adriai tenger szine fölött 331'3" 5'" magasan áll. A Duna vizállásának változatai, habár 20—33 lábnyi *) Ezek a folyammérnök adatai, melyektől Ruzsicska főhadnagyé jelentékenyen elütnek; szerinte a legnagyobb szélesség Medvénél o50°, közép szél. Gönyőnél 250° és legkisebb szél. Szőgyénél 150°—200°.
