Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

végül mintegy átmenetül a megdicsőültek hónába a diadalívnek (arcus triumphalis) képe, mely Krisztus urunkat mint a világ biráját tünteti elő. Az említett nagy képeken kivül a kisebb boltsüvegeken még kisebb körképek láthatók, melyeknek tárgya szintén az uj-szövetségből van merítve. A legmélyebb fekvésű hátsó rész a szenvedő egyház eszméjének kifejezésére van szánva; ez azonban jelenleg még csak tervben él; megvalósulni akkor fog, ha e rész is kellően átidomítva összhangzatba jő az egésznek sty Íj ével. E hátsó rész bolti vezetének mezőit az ó-szövetségből merített azon képek fogják borítani, melyeknek tárgyai jóslatilag vonatkoznak az uj-szövetségnek említett eseményeire. A karzat alatt eső ivezet képei a világteremtésének három fő eseményét fogják érzékíteni, u. m. az állatok és az ember teremtését és a Teremtőnek szünnapját : a szombatot. A karzat fölött álló mezőkben a mennyei karok nyernek helyet, A falfestmények között kiváló említést érdemel továbbá szt. Benedek kápolnájának azon falképe, mely azon jelenetet tünteti elő, midőn az Üdvözítőt Emmausban tanítványai kenyértörés közben felismerik; a kép felirata: „et cognoverunt eum in fractione panis"; mindez az oltári szentségre vonatkozik, mely e kápolnában van elhelyezve. Innen a szt. László-oltár felé haladva, kis fülke látható a keresztelő kúttal ; falképe szt. Istvánnak szt. Adalbert által való megkereszteltetését ábrázolja ezen aláírással : „Lustrat Adalbertus Stephanum baptismatis undis, sic melior capiti facta corona fuit." A falfestmények mind Storno művészi ecsetének termékei; készítésÖkre nézve úgynevezett encausticus képek, melyek a viaszszal és terpetinnel jól beitatott falra szintén terpetin-viasz festékkel vannak készítve; e képeket általában fénytelenség és rendkivüli lágyság jellemzi, mely az idegen fény visszatükröződését kizárva lehetővé teszi, hogy a szinek teljes valódiságukban fejtsék ki hatásaikat. Az üveg festmények közt első helyet foglalja el a szentély kerek ablaka, szt. Márton püspöknek, mint a székesegyház védszentjének képével; a szt. püspöknek atyai jóságot sugárzó arca és áldásra emelt kezei meghatottságra hangolják a belépőt. A kép conceptiója, ugy mint kivitele jó érzékre, gyakorlott kézre mutat; kiállítása becsületére válik Gailing bécsi műintézetének. A kerek ablak alatt álló 3 román ablak a szt. háromságot jelvény ezi; jobbról az első ablak háromszögei az atyát, a balról esőnek keresztjei a fiút és a középsőnek piros lángjai a szt. lelket symbolisálják. Készítőjük Wilfing soproni üvegfestő.