Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

pített honvédliget e kevésbbé vonza a közönséget; a hajdani lovaglótér helyén ültetett szedres-kertet főleg a gyermekek és dajkáik csevegése teszi élénkké; e helyre van tervezve a még csak létesítendő gyermekkert. Kirándulásokra legkényelmesebb a kis-kut, mely a városréten túl a gönyői államút mellett árnyas lombok alatt fakasztja kitűnő vizét; de mi természetesebb, minthogy a közönség sokféle Ízléséhez alkalmazkodva, szolgál a bérlő a forrásvizén kivül jó tejjel, sörrel és egyéb itallal is, a mint azt a gyermekek, nők vagy férfiak szomja megkívánja. A tekepálya, kis tavacska, hinta, céllövészet természetesen elmaradhatlan fűszerei az ily kirándulási helynek, hol különben a fiatalság gyakran tartja kedélyes nyári mulatságait. Győrnek, mint afféle vizi városnak nem utolsó mulatságát képezi a csónakázás is, mely legtöbb esetben bizonyos nyugpontok felé tartva hasítja a kis folyók sima tükrét. Epen ez okból látogatott az újvárosi Rábcaparton fekvő Wenzl-kert és még fölebb eső Pinnyéd falu. Győrnek is megvannak hagyományos szórakozásai, melyhez a lakosság polgári része a kegyeletnek bizonyos nemével ragaszkodik. Igy a tavasz első nyílta val, főleg böjti vasárnapokon, az úgynevezett cipózóhely (az újvárosi temető mellett) képezi a népmulatság tanyáját; husvét-hétfon a kis-kut közelében fekvő galambhoz özönlik a közönség; pünkösd hétfőn Pinnyédre szállítják a Rábca csónakjai a mulatók tarka seregét; Péter-Pál napján pedig a pataházi búcsú csalja át a Dunán a városi népet, A kik egész napot szentelhetnek szórakozásra, azok a csanaki, baráthi, nyuli és écsi szőlőhegyek lugasai közé rándulnak, s ott élvezik a tiszta légen kivül a falusi- és hegyiélet üdítő kellemeit. Két gőzfürdőn kivül két Duna-fürdőben nyer a közönség menedéket a nyári napok forrósága elől. Pannonhalma. Győrtől délfelé indulva kellemes látkép tárul fel az utas előtt. Termékeny sikság nyugotról a csanak-écsi hegylánc által szegélyezve, délről a Vértesek és a Bakonyság ölelkező emelkedéseivel elzárva. E természetes háttérből éles vonásokban emelkedik ki a sz.-mártoni hegycsoport, melynek gyúpontját Pannonhalma képezi. Utunk, dacára a 2^2 mfld távolságnak, rövidnek tetszik, mert a nyul-écsi hegylánc tövében vezetve folyton élénk szórakozásban tartja az utast. A hegy 42*