Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

magát és énekli csengő dalát. A püspöki palota ablakai és e várkert nyújtják a város legszebb kilátásait; keleti részén a Duna szőke tükrén siklik végig szemünk, és csak a gőzhajóállomás alatt kezdődő kanyargás takarja el a folyót; éjszakról Révfalu és Pataház faluk terülnek el a láttérben; nyugotról a Rábca és Rába folyók és köztük a sétatér élénk forgalmú hídjaival, pezsgő közönséggel, sebesen evedző ladikjaival és komolyan uszó vagy épen veszteglő fehérhajóival oly természetes kaleidoskopot alkotnak, melyben kellemes szórakozást talál szemünk. Igen is felismerte a vár ezen előnyös fekvését jelenlegi urának finom érzéke akkor, midőn legközelebb saját emeleti lakosztályából nyilt verandát készíttetett, mely a várkert keleti része fölött lebegve megragadó látképet tár fel a Duna partjairól. A püspöki palota fölött csonkára metszett torony emelkedik, melynek korláttal övedzett tetejéről az egész várost vidékével együtt uralja a szem. A kétemeletes palota belsejében a püspöki lakosztály termei főúri fénynyel, nemes ízléssel vannak berendezve, s egészben véve ugy, mint legapróbb részleteikben magukon hordják a házi ur ritka műérzékének félreismerhetlen jeleit. Ott látjuk a termekben a művészetek több ágának remek példányait; ott függnek 15—16 elődnek életnagyságú arcképei, stb. A művészi stylben kiállított és felszerelt házi kápolnáról már fönnebb emlékeztünk. Egyik fődiszét képezi a városnak a négyszögalakú főtér, másként Széchenyi-tér, melynek déli oldalát — a bencések szókháza, főgymnasiuma ós temploma képezi; keleti oldalát a kereskedelmi gyülde épülete foglalja el ; a tér éjszaki oldalán a városház egyrésze, a kisebb papnövelde és magánházak nyúlnak el; nyugoti oldalát hasonlókép élénk forgalmú boltok , tarka kirakotak foglalják el ; 4 sarkán vasöntvény ü kandeláberek emelkednek, melyeknek gázlángjai ritkább alkalmakkor a tért szépen megvilágítják. Szenteljünk néhány pillantást a kiválóbb épületeknek. A bencések kétemeletes székháza három szárnyat képez, melyet a templom egészít ki teljes négyszöggé; a főtérre nyiló bejárat fölött az alapító Széchenyi György kalocsai érsek kőfaragványú címere lebeg. A második emeletre vezető lópcsőzetet oldalt úgy, mint fenn dombor falékítmények közé foglalt képek díszítik; hasonló díszítmények láthatók a tágas étterem tetőzetén és előcsarnokában. A fő gymnásiumi épület a templom közbeékelésével folytatását képezi a bencések székházának; bel tartalmát képezi a nyolc osztály, terményrajzi és régészeti múzeum, — melyre e mű folyamában sok helyütt történik hivatkozás, — természettani műszertár, vegytani