Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

utcáig terjed; a tűztornyon kivül eső rész: Ferdinándváros, nevezetét 1839-ben nyerte, mely év jun. 10-én a várost meglátogató V. Ferdinánd király engedélyt adott a polgárságnak, bogy a fehérvári kapu erődjét lebonthassa. Á harangöntő utcán túl a városrét felé terjedő rész: Ferencváros szintén kiegészítését képezi a városnak, melyhez 1820 óta csatlakozott, midőn u. i. dec. 20-án Schwarzenberg Ernő győri püspök ünnepélyes szertartás közt áttörte az e tájon lévő bástyát, hogy — Jófejű István zászlótartó hirdetésének szavai szerint — „a posványos és ingatag földet, melyet csuszó-mászó állatok birtak lakhelyül, a haladó polgárság lábaival szabadon tiporhassa." *) Külvárosai közöl a délre eso Nád orvárost, másként Majorokat a vásártér és vaspálya választja el a várostól; ettől ny.-ra a Kába és a sétatér által elválasztva és a Rába-Rábca folyók közé ékelve fekszik az Újváros. Mintegy kiegészítését képezi Győrnek Sziget falu, mely habár külön hatósággal bir, Győr-Ujvárostól csupán a Rábca által van elválasztva, ennek hídja által pedig azzal összekötve ; e falu tehát tulajdonkép folytatását képezi Győrnek, melynek külvárosaival különben is mérkőzik. A Duna túlsó partján terül el Révfalu és Pataház, legnagyobb részben egy falunak szabásával, de itt-ott csinosabb épületekkel. Nem vezetem az idegent utcáról utcára, nehogy tájékozás helyett összekuszáljam a vezérfonál szálait. Előnyösebb lesz tán, ha kiválóbb pontjait tárgyrokonság szerint csoportosítva kiemelem. Templomai számra ugy, mint értékre és csínra nézve bizonyára figyelmet érdemelnek. Első helyet foglalja el a püspöki székesegyház a káptalan-dombon, kis tér közepén, homlokzatával a püspöki palota felé fordulva; e homlokzat utólagosan lőn emelve 1816-ban, mint a felirat mondja: „az egyház ékítéséül és a torony támasztékául." A székesegyház elején hatalmas torony emelkedik, mely alatt a főbejárat van; két átellenes oldalkapuját dóriai oszlopokon nyugvó párkányzat ékesíti. A templom belseje jóval többet nyújt, mint külseje igér ; tágas méretei, üde freskó-festményei és gazdag felszerelés egy székesegyház magasztos benyomását keltik. Három hajója közöl a középsőnek boltozatát négyszögű márványozott féloszlopokkal diszített hat ívezet hordja; a freskók,-—valamint a bold. Szűz mennybemenetelét tárgyazó fő oltárkép Maulpertsch mester-kezének művei. Az emelkedett fekvésű szentélyben a káptalani tagok szópfaragványu székei után következik a püspöki trón és főoltár. ') A hirdetés a győri főgymn. múzeumában.