Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Adatok a megyében született vagy működött közszereplésü férfiak életrajzához. — Dr. Röszler Istvántól

JÉrdy (Luczenbacher) János, régész, akad. tag. Fessier Ignác, akad. tag, történész (1756—1839). Frankenburg Adolf, iró, akad. tag, sz. 1812. Ghyczy Kálmán. Gundy Mihály, pécsm. áldozár, ünnepelt hitszónok, sz. 1805. Haiszler György, orvos (1761—1841). Hoffmann Fái, egyetemi jogtanár, sz. 1830. f. 1859. Horányi Elek, kegyesr. áld. (1736—1809). Horvát Boldizsár, magy. igazságügyminiszter. Horváth Klek, akad. tag (1794—1835). Hrabovszky György, ág. v. esperes (1762—1825), tanulni kezdett Téthen. Ihász Gilbert, prem. r. tanár, sz. 1803. Kacskovics Lajos, nevelészeti és gazd. iró, akad. tag, sz. 1804. Kertbeny (Benkert) Károly, fordító, könyvárusságot tanult 1838. Kisfaludy Sándor, iró (1772—1844). Kiss Ferenc, akad. tag, régész (1791—1859). Kiss Pál, n.-váradi 1. sz. kanonok, akad. tag, ő felsége volt magy. ny. tanítója (1793—1847). Kolosváry Ferenc, győrm. áldozár, sz. 1813. Kronperger Antal, veszpr. áldozár, sz. 1796, mint tábori lelkész 8 évig nyilvánosan tanította a Milanóban szállásoló cs. és kir. tisztikart a magyar nyelvre. Laky Demeter, premontrei r. tanár, iró, sz. 1818. Majer Károly, hirlap- és beszélyíró, sz. 1830. föll. 1846. a ,,Hazánk"-ban. Majláth György, a semmítőszék elnöke. Majláth János gr., költő, történetire, publicista, sz. 1786. Mészáros Ignác, a „Kartigam kisasszony" történetének szerzője, szül. 1721. Szenczy Molnár Albert, századának egyik legjelesebb philologusa (1574—1630). Nagy Márton, kegyesrendi tanár, sz. 1804. Nehéz Károly, több lap munkatársa, sz. 1826. Pélczmann Gergely, ferenc-rendi szerz., szül. 1794. „Praedicator Generalis." Pray György, jesuita, nagy nevü történetíró (1724—1801). Bauch Levin b., horvát bán. Regidy Antal, az európai hirü utazó (1819—1858). Buszek József, veszpr. kanonok, a „Mondolat" irója(1779—1851).