Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Adatok a megyében született vagy működött közszereplésü férfiak életrajzához. — Dr. Röszler Istvántól

gróf Barkóczy Borbála gróf Cziráky József özvegye felett." Sop rony, 1772. Horváth Endre, győrmegyei áldozár, akad. tag, az „Árpád" nag eposz költője, sz. Pázmándon, 1778, nov. 28., utóbb ugyanitt plebánoi t 1839, márc. 7., föll. — hihetőleg — 1809. „A buzogányos vitéz ma gyarok"-kal. (Hrabovszky szerint föll. 1805.) Horváth György, ily c. munkát tett közzé : „A természetnek é kegyelemnek Oskolája." Győr, 1765. Hossik, védenyi plébános. Hrabovszky Dávid, sz. Fel-Pécen, 1804, máj. 8. „Utazási rajzokat adott ki 2 részben Kassán, 1837. Edvi Illés Pál, ev. lelkész, akad. tag, számos önálló mű és folyó iratokban megjelent dolgozat szerzője, sz. Bétiben 1793. foil. 1826. „Vallástürelem példái a legújabb időkből." f 1871, jun. 22. Karvassy (Karpf) Ágoston, jogtr., egyetemi tanár, akadémiai tag sz. 1809, máj. 1. Első műve: „A politikai tudományok rendszeresei előadva." Győr, 1843. Kautz Gusztáv, jogtr. győri jogakad. igazgató, sz. 1836, jan. 7, föll. 1860. Legújabb műve: „A m. büntetőjog és eljárás tankönyve.' (A halálbüntetés ellen). Pest, 1873. Kautz Gyula, jogtr., pesti egyetemi tanár és rector, akad. tag 1865 óta Győrvárosa országgyűlési képviselője, szül. 1829, nov. 5 Irodalmi pályáját 1858. „Theorie und Geschichte der National Oekonomik" nagybecsű művével kezdte meg. Azóta majd minden műv< pályanyertes. Király-Beke Vilma, Beke Márton győri orvos leánya, szül. 1805 ápr. 26. f égés következtében 1864, jan. 11. Kivált a virágkészítésbei és hímzésben mester, ritka otthonossággal birt a tudományok (természettud.) és művészet körében. Foglalkozott zenészettel, egyszersminc zeneszerzéssel; festett; írt magyarul, németül; ezen kivül beszéli angolul, franciául és olaszul. Költeményei részben szétszórva lapokban, majd halála után kis kőnyomatu füzetkében jelentek meg „Poetische Wildniss" c. alatt Pesten, 1864. „Olaszországi úti napló"-ja s egyebek kéziratban. (Bőv. az id. f.) Kisfaludy Károly, drámairodalmunk megalapítója, szül. Téthen. 1788, febr. 6. f 1831, nov. 21. Kovács Ágoston, sz. ferenc-rendi szerzetes, sz. 1747, ápr. 4., szent beszédeivel föll. 1803., f 1823, okt. 2. Landovics István, jesuita, szül. 1635, aug. 24., t 1690, febr. 6. Sz. beszédei részben 1689-ben jelentek meg.