Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

atyákat fogy Győrbe telepíteni. *) Ezen jámbor szándékát előbb Dallos Miklóssal, kinevezett győri püspökkel, ez által pedig Lamoronami Vilmos jesuita atyával közlötte a végre, hogy Győrött a köztéren társház építésre alkalmas helyet szemeljen ki. Ez megtörténvén II. Ferdinánd király alapító okmányt adott ki, melyben 1627-ben a Jézus-társaságnak javadalmazásul a veszprémvölgyi apácák boldogságos Szűz Máriáról címzett apátságát adományozta ennek Körmenden, Szombathelyen és Pápán birt fekvő javaival. Ezen alapítványhoz járult 1627-ben néhány házhely; 1638-ban ugyanazon király a szt. Jakabról címzett lébenyi apátságot is a jesuitáknak adományozta. Mindazáltal a jesuiták letelepítésének állandósítását leginkább biztosította 1634-ben gróf Széchenyi György akkoron veszprémi püspök, ki a Jézus-társaságának 50 ezer forintot ajándékozott; 1684-ben pedig mint kalocsai érsek nemes ifjak számára a jesuiták felügyelete alatt neveidét is alapított Győrött, s erre azon 35 ezer forintnyi összeget szentelte, melylyel gróf Eszterházy Pál nádor neki tartozott (Heven. Gyűjt. V. k. 47. 1. — Jesuit. Jaur. 1. cs. 1. és 15. sz. — 2. cs. 36. sz. — 31. cs. 8. és 9. sz. — 3o. cs. 45. sz.). A jesuiták által magában a városban s ennek területén szerzett birtokok közé tartozott 11 házhely, melyek 1642-ben a király helybenhagyásával a jesuitáknak átadattak, s a Szigetben létezett kertekkei együtt minden polgári tehertől mentesíttettek (u. o. 24. cs. 32. és 94. sz.). 1649- ós 1651-ben nyerték a győri jesuiták a Pataházán fekvő birtokrészeket (Czech: Dipl. Com. Jaur. III. 150. és 166.). 1662-ben kelt Gorup Ferenc püspök bevalló levele, melynélfogva Fehérmegyében fekvő Perkáta nevü birtokát —, tolnamegyei Tape faluját —, és Szent-Agata fehérmegyei pusztáját halála esetére lelke nyugalmáért a jesuitáknak ajándékozta, s egy évre reá e birtokok átadása is megtörtént. Ugyanazon évben kelt szintén Gorup püspök bevalló levele, melynél fogva Tengelicz, Fekete, Kájmád, Mede (Medina), Kápolna, Agárd, Genczhida, Jövégh, Bicza, Kajdács, Bikád és Apáthi, részint Fehér-, részint Tolnamegyében fekvő birtokai örökös birtoklási jogát a győri jesuitáknak adományozta. — 1663-ban Gorup püspök nekik ajándékozta Mosonymegyébe kebelezett Horvát-Kimle faluját. 1665-ben Tarczy János a Sövényháza helység határában birt őt illető birtokrészt (a majorság negyedrészét) e társháznak adta; 1724-ben Salomváry János végrendeletében Balatonfő-Kajáron 7 egész telket hagyott (u. o. 1. cs. *) Matusek a városi jegyzőkönyvbe vezetett végrehajtási jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy Győrött már 1604-ben voltak jesuiták. — Szerk.