Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

IT. Endre királynak 1228-ban s IV. Béla királynak 1238-ban kelt okmánya szerint az előbb templom-vitézek (templariusok) által birt javak minden részletezés nélkül együttesen a János-lovagoknak adományoztatván, az ezeknek győri társházához tartozott fekvő javak közé soroztatik Kóny falu és a Győrött azon halmon fekvő fürdő, mely hajdan vár volt (Fejér Gy.: C. D. III. 1.. 84. és VII. 4. 77.); bizonyos, hogy a János-lovagok birták 1260-ban a Győr és Baráth falu közt feküdt majorságot, melyet a határjárási okmányok „keresztes barátok" majorjának neveznek (u. o. VII. 5. 328.). Hogy a János-lovagoknak magában Győrvárosában is voltak zselléreik, kitetszik V. István királynak 1271ben kelt kiváltságleveléből, melyet 1295-ben III. Endre is megerősített (u. o. VI. 1. 348.). Ezen kivül a győri János-lovagok társháza az écsi és nyuli szőlőhegyeken több szőlőt birt ; de más fekvő javai nem ismeretesek; hogy azonban ezek csekélyek voltak, kiderül I. Mátyás királynak 1468-ban kelt leveléből. *) Továbbá e társház birta Gyára, Várasd, Fad és Galavit helységeket, melyeket 1512-ben Bertalan aurániai perjel adományozott Zabadi Miklósnak, a győri János-lovagok társháza parancsnokának (Hevenem MM. SS.). Rhodus szigetnek — mint a János-lovagok fő székhelyének Szolimán török császár által 1522-ben történt elfoglaltatása után a János-lovagok hazánkban is elnyomatván, a győri János-lovagok is eltűntek ; a városon kivül létezett templomuk 1592-ben már romjaiban hevert**) (Koller: Ep. Quinque eccl. VI. 357.). A győri János-lovagok társházának parancsnokai közöl említtetnek: 1491-ben Simon (Czech: gyüjtem.) ; 1512-ben Zabadi Miklós, egyszersmind a János-lovagok fehérvári —, és szt. Erzsébetről címzett esztergomi társházának parancsnoka (Czech : Dipl. Com. Jaur. MM. SS. 11.277.); Márk, a rend jogainak erélyes védője; 1550—1559-ig Welyke Márk, győri nagyprépost, szt. Adalbertről címzett kisprépost és a János-lovagok címzetes parancsnoka (u. o. 344. és 345.); végre szebeni Lysti Sebestyén, kit az előbbinek 1559-ben történt halála által megürült János-lovag-parancsnok címmel Oláh Miklós esztergomi érsek diszített fel (MM. SS. Hevenes. LXX. k.). Jézus-társaság. II. Ferdinánd király már 1624-ben eltökélte, hogy az ifjúság kellő oktatására, és az ősi katholikus hit terjesztésére jézus-társasági *) Lásd : 498. lapon. — Szerk. **) Ettől elüt Méry E. azon állítása (432. lapon), mely szerint e rend Győrött 1598-ig birt zárdával és templommal. — Szerk.