Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
Győrmegye országgyűlési követei közöl a legrégiebbek, - kikről említés tétetik — 1608-ban választattak, névszerint Poky lihály alispán Szeghy György és Felnémethy (Mátyás?), 1613-ban edig az országgyűlésre Győrmegye részéről Laky Gáspár és Siey r ános küldettek. A megye levéltárában őrzött legrégibb jegyzőkönyv (1580—1616) rról tanúskodik, hogy ez időben már tartattak közgyűlések; levezetésen az 1608-évi közgyűlésen határozatba ment, miszerint ezenúl megyei törvényszékek tartassanak; mely határozat 1609-ben már Hétbe is lépett. *) Győrmegye legrégibb táblabirái közöl a következőkről bírtunk udomást szerezni : Czapáry István, Barnai Bálás, Pázmán Ferenc, Torkos Péter, Szeghy György, mindnyájan 1614-ből. A levéltárban is csak 1615-ik évtől kezdve akadunk perek nyomára. A várnagyok, kapitányok és parancsnokok közöl a cövetkező neveket jegyezhetjük föl : **) 1. Giskra, 1440. (Mat.) Porkoláb Márton, várn. 1550. Cilley, 1440. (Mat.) Teuffel Erasmus, 1552. Farkas László és Kollár Péter Pallavicini Sforzia. (Mat.) káp. 1443. (Mat.) 15. Buber János, 1554. Kövesy Pál, várnagy 1489. Gallus Ádám, 1556. 5. Sárffy Ferenc, kanonok káp. Salm Egon 1565—1571. 1526. (Mat.) Liechtenstein Erasmus, 1572. LambergerKristóf, parancsnok, Teuffel András, 1575. 1529. 20. Báró Günther, 1579. Nagy Bálás és Ambrus, vár- Spinola Oktavius kapit., 1589. nagyok, 1530. Hardek Nándor gr., 1594. Bakics Pál, várnagy, 1537. Bremer János, parancsn. 1621. Fels Lénárd, 1537. Pázmán Ferenc, vajda, 1626. 10. Salm Miklós, 1540. 25. Zichy István, kapitány, 1647. Kunsperger Honor, 1550. A városnak lakóit Európa különféle részeiből, — főleg Némethonból ide költözött jövevények képezték, kiket földünk termékenysége, ugy hazai alkotmányunk kedvezése nagy számmal csődített ide, — különösen az iparosokat; ezek eleinte ugyan a váron kivül laktak, és csak V. István engedte meg lakhelyeiket a várba áttenni. Ugyanekkor *) Matusek szerint már a XIV. században is tartattak megyei gyűlések; lásd 511. lapon. — Szerk. **) E névsort Rupp Jakab » Magyarország belyrajzi története* (I. 421.) és Matusek adatai nyomán bővítettük ki. — Szerk.
