Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

A várkerület vagy vármegye élén mind polgári, mind hadi ügyekben a várispán, főispán (comes castri) állt ; ennek helyettesei voltak az egész várkerületre vonatkozólag: hadügyi tekintetben a hadnagy (dux, princeps maior exercitus), biráskodási ügyekben pedig az udvarbiró vagyis alispán (comes curialis). — A várnép különféle osztályait igazgatták még : a várnagy (castellanus), a várkerületnek egyes részeiben pedig : a századosok (centuriones) és a tizedesek (decuriones) ; mig a falvakban a biró (villicus, maior villae) vezette az igazgatást; a várjobbágyok közvetlenül a várispán és ennek helyettesei alatt állottak, a várkerületben tartózkodó jövevények azonban biráikat maguk választották ; ezek közt kiváló helyet foglal el a hirneves Héder vagy Hédervári nemzetség, melynek alapítói Volfger és Hedrik hamburgi grófok voltak, kik közöl az előbbi volt Győrmegye első főispánja. A mórichidai bán pedig a Rába körül lakó besenyők főbírája volt. Az 1222-ben II. Endre alatt hozott törvénycikkek forduló pontot képeztek a régi társadalom szervezetében; a várszerkezet vármegyei szervezetté vagyis municipális megyévé alakult át. A 13. század második felétől kezdve, midőn a várkatonaságot képezett várjobbágyi osztály már úgyszólván teljesen beolvadt a nemességbe, — az ennek és jobbágyainak sorából állított harcosok rendszerint már a megyei főispán tiszti zászlaja alatt küzdöttek; jelesen Győrmegyének 27-ik főispánja : Rozgonyi László Nagy-Lajos király alatt Nápolyban vitézkedvén, különös bátorságot tanúsított; ennek fia Rozgonyi István a 28-ik főispán Galambócz vára ostromlásánál Zsigmondot a török kezéből saját élte kockáztatásával menté meg, ki őt ezen Önfeláldozásért meg is jutalmazta. Győr megyének 30-ik főispánja Paksi Bálás, egyúttal győri megyés püspök — pedig 1526-ban a mohácsi csatában lelte halálát. Az igazságszolgáltatás ezen időben primitiv állapotáról és visszás jogi felfogásokról tanúskodik azon körülmény, hogy bizonyos ügyek eldöntésére a tüzes vas és forró viz próbája, vagyis az ugy nevezett isten-ítéletek^(ordalia) szolgáltak. Ily esetnek emlékezetét megyénkben a régi nagyváradi lajstrom tartá fenn, mely szerint Nixa vagy Mixa győrmegyei Néma nevezetű falu lakosa Budeu szintén némái lakost lopással vádolta Miklós győri főispán előtt ; mely ügyben tűzpróba alkalmazásával kellett volna az igazságot kideríteni ; azonban vádlott Budeunak menekülése folytán a fennforgó ügynek ily végzetteljes eldöntése meghiúsult. A másik mód ily kétes perek kiderítésénél a peres felek által vívott párbaj volt ; ily párbaj vívatott egy — Győrhöz közel lévő halászó hely iránt Hédervári Hector és Márton nevü főemberek közt támadott per folytán, melyben mindkét fél részéről