Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

A Zápolya és Ferdinánd között a korona elnyeréseért kitö zavarok alatt Pannonhalma eleinte Zápolyának hódolt ; később Ferd nánd a Dunán innen és tul eső részt meghódítván, a monostor lak Ferdinándnak esküdtek hűséget; miért is e király a pannonnak főapátság kiváltságait megerősítette. Az 1529-iki török hadjárat után Pannonhalma helyzete nem vo egyéb lassú haldoklásnál. Várnagyok gondjaira bizatott,

54

) kik a kolo tor birtokainak igazgatását is átvették, s azok jövedelmeit a Zápolj ellen viselt háborúk szükségleteire fordították. A mindenből kifosztó és véginségre jutott szerzetesek állapota szánandó vala, mi onnan köve keztethető, hogy a főapát kénytelen volt (1533) a monostor legbecsesefc ékszereit — mint a sz. István által adományozott kelyhet, három mí drága kelyhet, ezüst ^füstölőt stb. eladni, 1539-ben pedig a Gelleren < Tarcsalon birt szántóföldeket 14 forintot érő búzáért elzálogosítan Mily nyomor ! Az egykor gazdag kolostor nem volt képes tizennég mérő búzát (mérőjét négy krajcárjával) kifizetni ! Nem csoda, ha az il nyomorral küzdő, s ezen fölül még a várnagyoktól is bántalmazol benedekiek, különösen az öregek, a monostorból biztosabb helyeki menekülni ügyekeztek. 1567 (

után a monostor a várőrségi katonák gondatlansága miai leégett, melynek fölépítésére több birtok elzálogosítása által kellé pém szerezni. Ez alkalommal biztosság tekintetéből a monostor értékes tái gyai Nyitrára szállíttattak, s minthogy senki sem kérte vissza, ott i maradtak. 35

) 1593-ban Hassan ötezer emberrel Pannonhalmára rontott. Bara nyai Pál főapát hősi védelme dacára a várőrség és Zádory János vár kapitány gyávasága vagy tán árulása a várat török kézre juttatta. 56 54

) Ily várnagyok valának: 1532 előtt Tompa István és Dély Farkas; 1533-ba Laki Bálás, ki erőszakoskodásai miatt nemsokára elmozdíttatván, Bakics Pál — buszárok tábornok-kapitánya lőn utóda. Ezt pedig 1546-ban Nyilkai Mihály tudó váltotta föl (Rupp: Magyarorsz. helyrajzi tört. I. 452.). 55

) Czinár: Monast. 115. lap. 56

) Némelyek arról vádolták Pál főapátot, hogy ő is beleegyezett a vár föladá sába. Azonban e vád alaptalansága kiderül azon szigorú vizsgálatból, melyet Fehér kövy István királyi helytartó ez ügyben elrendelt: »... ex hac inquisitione discimu Heroem hunc (Pál főapát) nullám in deditione arcis partem habuisse, verum potin eandem constanter disvasisse; professumque fuisse identidem malle se intra huiu: arcis muros mori, quam períidi hostis fidei se concredere. Neque prius arce egressui est, quam cum videret antemurale ictibus tormentorum quassatum, praesidio nudatun esse, et praesidiarios pedites Jaurino in subsidium missos primo mox etiam equiteí stationes suas deserere et deditionem parare.« (Pannonh. lvt. Caps. 29. C. Czinár ;