Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
egesküdÖtt, hogy a pör alatt levő föld emberemlékezet óta sz. Marri egyházáé volt. Ennél fogva Lajos király neki itélte azt oda. Hasonló eskületétellel szerzett vissza Szigfrid több helyet, eszkölt ki határ-megállapítást, Érdemeiért szerzetes alattvalói márvány remiéket állítottak neki, mely máig látható a pannonhalmi székes;yházban. Az anyagi birtokok nagy részének visszaszerzése által a fegyelem, domány és nevelés ügye uj lendületet nyert; V. Kelemen és különösen II. Benedek pápáknak a bencés apátságokhoz a szerzetesi élet reformra, a tudományok művelésére vonatkozó rendelete nem maradt eredény nélkül. 47 ) A kolostori iskolák valamint külföldön, ugy hazánkban visszanyerték régi fenyőket. 48 ) Mária királynő a pannonhalmi ős monostor apátját kitünteté, ezt a agyarországi összes benedekrend főnökének (praesidens) címezvén. 49 ) 1383-ban István apát a konvent beleegyezésével Füss helységet Komárom vm.) hozzátartozandóságával hét füssi jobbágy férfi ágának iséges szolgálatokért adta, azon kikötéssel, hogy a hadsereghez egy gézzel utazzanak, vagy három márkát fizessenek, az apátnak •— ha lységökön átmegy, az illő tiszteletet megadják, s hogy az ő polgári rvényhatósága alatt legyenek. 50 ) E tényen alapult a pannonhalmi apátnak 1848-ig azon joga, hogy Füssön nem nemesekből is nevezteti praedialis — hűbéres — nemeseket, kiknek főispánjuk ő vala. A Zsigmond uralkodásának első éveiben fölmerült viszályok és ilháboruk csekély — s ugy szólván semmi kedvezőtlen hatással sem Iának a kolostorra ; Zsigmond ugyanis 1393-ban kiadott okmányában benedekieket átalában minden tekintetben példásaknak mondja ; 51 ) csakis ily kedvező körülmények mellett történhetett, hogy a pannondmi apátság jogos birtokait visszaszerezvén és kellően kezelvén, 52 ) kolostor évi jövedelme a győri vagy veszprémi püspökség jövedelével fölért ; mi kitűnik abból : mert a monostor ugy mint az említett ispökségek ötven lándzsást tartoztak Pozsony várának védelmére i') Fessier III. köt. 1062. 1. * 8 ) Fessier III. köt. 1066. 1. 49 ) Czinár-. Monast. 93. 1. 50 ) Pannonhalmi levéltár. Caps. 37. D. Czinár: Monast. u. o. 51 ) Pannonh. levéltár. Caps. 33. R. Czinár-. Monast. 38. 1. 52 ) Der Mönche landwirtschaftliche Betriebsamkeit zeigte weltlichen Herren i-s Mittel, wodurch sie ohne gegenseitige Befehdung und Raub mit geringerer efahr und gewisserm Vortheile ihren "Wohlstand gründen könnten, stb. Fessier I. köt. 1044. és köv. 1.
