Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
karöltve járó anyagi jólét is örvendetes haladásnak indult Pannonhalmán és környékén a benedekiek közreműködése folytán. Az iparnak és kereskedelemnek első székhelyei szintén Pannonhalma és a többi benedeki apátságok valának. Pannonhalmán már a kolostor építésének ideje alatt valának: fazekasok, molnárok, ácsok, timárok, sütők, kovácsok, csizmadiák, asztalosok, ötvösök, kerékgyártók, üvegesek stb. 13 ) kik valamint a földművelők árucikkeiket a kolostorok és templomok közelében, — hová ünnepnapokon nagy néptömeg gyűlt össze, — cserélték ki, vagy adták el, s igy megvetek alapját a vásároknak (vásárnapok) 14 ). Hátra van még, hogy a gyógyászatnak Magyarországban történt fejlődéséről is megemlékezzem. A történelem kétségbevonhatlan okmányai tanúsítják, hogy a benedekiek alapítója : Sz. Benedek — szerzete tagjait az ima, tudomány és földművelés ápolásán kivül a gyógyászattal való foglalkozásra is kötelezi ; való az, hogy több montecassinói benedekrendü apát : mint Bartaruci, II. Alphanus és Desiderius hírneves gyakorló orvosok valának ; igaz az, hogy a montecassinói kolostor betegápoldával és fürdőszobákkal is birt. Az Italiában alapított s Európa több országában meghonosult benedekrend tagjai a gyógyászatot buzgón gyakorolták. Igy az angol bencések iskoláiból már a VII. században jeles orvosok kerültek ki ; Nagy-Károly császár a bencések példáját követte, midőn tartományaiban kolostori és káptalani iskolákat alapított, melyekben a gyógyászat egyike volt a legfontosabb tantárgyaknak. Hogy a magyarországi benedekiek már szent István korában gyógyászattal foglalkoztak, kitűnik a pécsváradi apátság alapítóleveléből, melyben a király négy betegápolót és hat fürdőszolgát ajándékoz a kolostornak. 15 ) „Midőn a pogány magyar a kereszténység zászlója alá szegődött, a kolostor templomában végzendő imája előtt a jámbor atyák kívánalmára és javaslatára fürdés által testi szennyeitől is megszabadult. Ez életrendi eljárás emberbaráti ajánlata eredményezte, hogy a magyar testi bajai enyhítésére szintén a rend e téren ügyes tagjait kereste föl. Szóval : a keresztény magyar azon helyen, hová imádkozni ment, fürdött és testi betegségeiben is orvosoltatott. Igy tehát valóban mondhatjuk, miszerint a Monte-Cassinóról Pécsváradra (s bizonyára PannonhalJ3 ) Fessier I. köt. 604. 1. »*) Fessier I. köt. 609.1. 15 ) A pécsváradi apátság alap. levele. Czinár : Monasteriol.
