Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

;jei, juhászai és bérnökei folytatták a foglalásokat (Tud. gyűjt. 3. II. füz.). 1703-ig a falu ott állott, hol ma a prépostság fénykorából maradt tornyú templom egyedül áll. *) A kuruc hadjáratokban Mórichida d a császári, majd a Rákóczy seregektől sokat szenvedett, utóbb s perzseltetett, mely hadjáratok alatt lakói szétfutottak ós a Mar­n innen eső Bordás puszta mocsarai közé menekültek; félvén a •teszét kalandozó csapatoktól, faluj okat felépíteni nem merték, s a tető nélkül maradt sárfalakat a kiöntött folyók elmosták, után a régi falu helyét — mint ár viz járta lápot —• elhagyták, s a lani Bordás pusztára települtek át (Tanuvallomási jegyzökönyvek 2. és 1744. évekről; — megyei lvt. I. 20.). Azonban ezen új lakhelyö­is a folytonos táborozás miatt majd 5 évig bujdostak, s homok­kák oldalaiban és lyukakban húzták meg magokat. 1733-ban Eszterházy Ferenc grófot az apácák a kir. tábla elé îtették; a hozott Ítélet alapján Mórichidából Eszterházi Ferenc 18 / 2 8» ipácák pedig 10 /2s részt kaptak. 1782-ben II. József által asz. Klára­cák eltöröltetvén, mórichidai birtokrészök a vallásalaphoz kap­tatott. 1803-ban I. Ferenc az apácák birtokát Colloredo Ferenc gr. nejé­:, szül. Folliot Viktoriának ajándékozta a soprony megyei Árpás ival együtt, s a szőlővel beültetett „Kányahegy" ezen grófnőtől Tte a „Viktoria-szőlők" nevét. Utánna Grüne gr. Örökölte, ki leg­elébb König győri bankárnak adta el. Mórichida többi része ma is :terházy Pál gr. pápai uradalmához tartozik. Pusztult helyek: Osl Móric 1281-ben a mórichidai várat, malmot és földeket a csornai Mihály monostorának hagyta (Fejér Gy.: C. D. V. 3. 100.). De hol )tt e vár, az meg nem határozható. Dombi-föld vagy Kis-Árpás. Sz. István király 1037-ben a beéli apát­ot alapítván, Kis-Árpást is ennek adományozta (Czinár M.; nast. 159.). Ferencháza puszta, a mórichidai határból szakíttatott ki, s nevét íterházy Ferenc gróftól nyerte. Szenthe, a XIV. században falu volt, ma puszta ; 1325-ben Miklós avonia bánja, bizonyos Istvánt hű szolgálataiért Malomsok és Szenté *ű győrmegyei helységekkel jutalmazott meg (Hazai Okmt, III. 76.). )9-ben N.-Lajos — Omode Lothár és Miklós mestereket Szenté *) Lásd: „A megye egyéb műemlékei" közt „Arpási templom" 446. lapon. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom