Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
pedig Péternek hasonnevű fia mérgesi, uthali, poki és réthi birtokait Szentgyörgyi grófoknak adta el. A XV. század végével nemcsak Mérgesből, hanem egész megyénk bői eltűntek a Mérgesek, kiket e falu birtokában a Pokyak követtek ezek a XVI. században „poki" és „mérgesi", — utóbb pedig csa „mérgesi" előnévvel éltek. 1509-ben Poky Mihály Mérges elfoglalásaért Nádasdy Ferencé beperelte. Az 1582-ki megyei közgyűlés Tóköz védelmére Mérgesei várda építését rendelte el, melynek kapitánya Poky Mihály lett Ugyanekkor Mérgest Poky István özvegye Iwánczy Magdolna birta. Az 1619-ki kapuösszeirás Mérgest mint több közbirtokos faluja említi, de mint várőrséget tartó hely adó alá nem vétetett, mivel a várdához tett szolgálatot, melybe a megye gyalog és lovas vitézeket fogadott; de ezen fogadott őrség ellen 1627-ben Poky Gáspár a közgyűlései panaszt emelt, hogy a mérgesi várda csapatai a vidéket mindennemí károkkal sújtják, lopnak, latorkodnak és verekednek. Mikor és miké[ pusztult el e várda?— azt nem tudjuk, de úgy véljük, hogy az 1683-ki nagy török sereg dúlta azt fel. Ma csakis szűk kerületének árkai vehetők már ki. *) Valamint a Poky-féle jószágokban átalában, úgy Mérgesen is a Márffy, majd a Kisfaludy család lett az örökös; utóbb 1771-ben ismét közbirtokosság kezére jött, s ma is ez birja. Mórichida, melléknéven K i s-M ó r i c h i d a, melyet csak egy utca választ el Nagy-Mórichidától. Mindkettő magyar falu a Marcal folyó bal partján. A Kába és Marcal folyók partjain elterült, — „Bordás" nevű mocsáros térségen Móric, Nyitramegye főispánja és testvére Márk 1251-ben szent Jakab tiszteletére premontrei prépostságot alapítottak (Fejér Gy.: C. D. IV. 2. 85.). Ezen monostor „Monast er i um de Rába" nevet kapott, s miután Móric ezen monostor átellenében a Rábán hidat állított, az ő nevéről nemcsak ezen hid nyerte „Mauruchhida" vagy „Mórichida" nevezetét, de a monostor körül később telepített helység is, mely eleinte csak telek volt (Gyurikovits György: Tud. gyűjt, 1829. II. füz. 10 és több lapjain). Czech János (Győrvm. Nem. *) Még 70 év előtt mintegy l / s öles kőfalat lehetett a mérgesi vár helyén látni, s ugyanitt a Rába folyón keresztül vezetett nagyszerű kő-hid romjai is láthatók voltak. Az ágostai templom tornyában lévő egyik harangot is a Rábából halászták ki, s a régi vár harangjának tartja a nép. Bárhol ássanak, fegyverdarabokra s embercsontokra találnak, mi az itt vívott véres csatákat jelzi.
