Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

illongásai voltak István pannonhalmi apáttal ; 1412-ben Ménfő egy észét Laky Györgynek adta zálogba. A XV. században Poky Miklós birta ; ennek Ferenc fia Ménfőt lcserélte testvérének Jakab fiával Tarcha vasmegyei birtokért, de Gara rliklós nádor Tarchán a birtokbavezetésnek ellenállott, s Ménfő ismét , Pokyak birtokába került vissza (Czech: Györvm. Nemes Fam. 42. lap).457-ben Ménfőt már Garák birták, — mint ezt a szent-páli puszta latárjárási levele bizonyítja, — de hihetőleg csak zálogban. Ez időben a hatalmas Szentgyörgyi grófok kezdettek Győrmejyében jószágot szerezni, ekkor kerültek Szentgyörgyi Zsigmond gróf œzére a Pokyak mérgesi, homoródi, téthi, uthali, réthi, kóósi, vanyolai, nénfői és sebesi birtokai, és Zsigmond gróf ezekbe be is lőn igtatva, aire — mint Czech irja — a tehetősebb Pokyak fölébredtek, különösen Poky Ferenc, Péter és Antal, kik nemcsak ellenmondottak a beigtatásíak, hanem a Szentgyörgyieket a Poky család ősi jószágaiból ki is forgatták. 1517-ben már Zápolya János birta Ménfőt. A falu elpusztulásának idejét bizonyossággal nem tudjuk; de sem iz 1617-ki, sem az 1619-ki kapuk összeírásában nem találjuk, sőt már iz 1609-ki megyei gyűlésen mind elpusztult helység jött említésbe. A.Z 1642-ki sérelmi jegyzőkönyvre sem lőn e faluból senki kihallgatva; 1688-ban a puszta-sokorói járás 17 szegény helysége között említtetik, i így hihetőleg Heister koroncói csatája alatt 1704-ben pusztult el, ki Ménfő és Gyirmóth körül táborozott. A XVII. század első negyedében Czobor György is birta, — de hogy mi jogon, vagy meddig? — azt nem tudjuk. Megyei levéltárunk 3zerint a győri jesuiták is birtak Ménfőn szőlőket, és pedig az úgynevezett „Kiáltó" hegyrészt. Pusztult hely: 1615-ben Breiner János győri várkapitány megkeresésére a közgyűlés a ménfői szőlőhegység legmagasabb pontján kis várat építtetett, mely Világosvár nevet nyert, melyet a törökök — nem tudni mikor — leromboltak, de a hegy, hol a vár állott, mai napig annak nevét viseli. Helyén ma kereszt áll, melytől egyrészt a stájer havasokig, másrészt a Dunán át egész a Kárpátokig gyönyörű kilátás nyílik. Mérges, magyar falu a Kába és Marcal között, mely folyók áradásaitól sokat szenved. Czech 1410 körül Mérges Miklóst említi e helység birtokosául; Péter fiának Poky Erzsébettől származott ivadékai a Pokyak jószágaiban is Örököltek (Nagy Iván: M. 0. Cs. VII. 421.). 1458-ban Mérges Mátyás minden jószágát Kaczor Györgynek eladta; 1463-ban