Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Gyömöre, magyar falu ; az avar-gyűrii hihetőleg idáig terjedt, leg alább ennek emlékét sejtjük a határ gyürháti és gyüroldal dűlőjének nevében. Régibb okleveleinkben Geraevre néven olvassuk, s első birto kosául 1377-ben Gemevrei Györgyöt találjuk (Fejér Gy. : C. D. IX 7. 598.). I. Ferdinánd 1536-ban egyéb jószágokkal együtt ezt is enying Török Bálintnak adományozta, ki gyomoréi jobbágyaival a reformál vallást fogadtatván el, a lakosok ezt a XVIII. századig követték Török Bálint szerencsétlen esete után két fia : János és Ferenc a nag; részben erőszakos utakon szerzett roppant jószágokon megosztoztak János az erdélyi, Ferenc a magyarországi jószágokat örökölte. Ferenc nek egyetlen fia : István fi-örökös nélkül halván el, a pápai vár- éi urodalommal együtt Gyömöre is Zsuzsa leányára, férjezett bedeg Nyáry Pálnéra szállott, kitől vétel utján a Csáky, majd az Eszterházy család birtokába jött, s ma is Eszterházy Pál gr. pápai uradalmáho: tartozik. Egész Gyömöre azonban soha nem tartozott Pápához, mer nemes udvarhelyet több nemes család is birt, s azon rész, mely Pápáho; tartozott, nem is Gyömöre, hanem Vár falva nevet viselt (Megyei lvt III. jkv.), s az 1629-ki gyűlésen mint két külön határolt falu említtetik u. m. G y ö m ö r ö-V á r f a 1 v a, és a falunak — más nemes családol által birt alsó része: Gyömörő-nemes-Zeer; — később a fali összeépült. Gyömörő-nemes-Zeeren következő nemes családok birtak : a XV században Thúry György, ki dicső hadi tetteiért kétszer nyert kitüntetésül arany láncot, s ki Palotát a török ostrom alól fölmentette 1574-ben Thúry György fi-örökös nélkül halván el, 3 leánya köző. Katalin — férjezett MarczaltheÖy Györgyné örökölte a gyomoréi, feles kis-péci jószágrészeket,- ki után e birtokrészek ismét több család között oszlottak meg. 1615-ben Chernél Anna — Hatos Bálint pápai alkapitány neje — Győrmegye közgyűlésén tiltakozott, hogy azon gyomoréi birtokrészt, melynek Déghy István csak zálogos birtokosa, — Darabos János örökáron megvehesse (Megyeilvt. 33/1615.). 1629-ben nevezetes részét Dobos György birta; 1635-ben Csáky Lászlótól a győri jesuiták zálogba vették a Török-féle várfalvai részt, s ezt még 1702-ben is birták, de Eszterházy kiváltotta tőlök. 1641-ben Csaby és Acsády családok is mint gyomoréi birtokosok említtetnek levéltárunkban. 1594-ben a Győrből Pápa ostromára ment Hassan serege által a falu elpusztíttatott, de a hadak távoztával a menekült nép visszaszál-