Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Szent-Ló'rinc, hajdan falu volt, s határa Sz.-Márton határába olvai Az 1591-ik évi megyei jegyzőkönyv szerint már puszta volt. Tááp, magyar falu a Bakony-ág vég lejtőjén. A XIII. században egy részét királyi lovászok —, más részét pannonhalmi apátság birta, melynek itt lovas jobbágyai és arató-szolg voltak (Árph. új Okmt, II. 17.); de úgy látszik ezeken kivül mások birtak itt. Nevét ez időben Tap an-nak olvassuk. A XVI. században már a T á p y nemzetségről, mint e helységb birtokosról olvasunk (Győri tört. és rég. füz. I. 151.). 1592-ben enyin Török Bálint fia: István birta Táápot, utóbb pedig 1618-ban ennek ve Nyáry Pál. 1628-ban Táápot is, mint Török Bálint egyéb jószága Eszterházy nádor vette meg, kitől azt 1701-ben a győri jesuiták Beccaria Virgil birták zálogban. A török világban a tehetősebb falt egyike volt. 1627-ben török földesura Fer aga volt, ki a szokott me, adóztatáson kivül a lakosokat zaklatta, verette. Ahatár majorsági rés jelenleg Eszterházy Móric gr. gesztesi uradalmához tartozik. Tááp-Szent-Miklós, magyar falu, előnevét a szomszéd Tááp hel; ségtől vette. Hajdan a pannonhalmi főapátság birtokai közé tartozott; mi 1292-ben II. Endre az apátságnak adományozta Tááp és Sz.-Mikl helységeket (Árph. új Okmt. V. 60.). I. Ferdinánd király Báthay Mihá, főapátot e birtokban új adomány-levéllel megerősítette, de Török Báli] azt — mint a gesztesi várhoz tartozott földet a XVI. században elfőj lalta; utóbb ennek unokái e birtokot is Eszterházynak adták el. 1619-ben 4 kapura volt felvéve mint Török István örökösemé birtoka, s ekkor a tehetősebb faluk egyike volt. Az 1642-ki serein jegyzőkönyv szerint Horváth Péter birta zálogban; ugyané jegyzőköny szerint Kis Ali aga török uroknak adóztak, kinek fát hordtak Budári hanem midőn a reformátusok a faluból minden katholikust és lutheránu kikergettek, pártul is fogta őket az aga. 1667-ben mint egészen reforn vallású helység egyike volt azoknak, melyek pappal és templomnn birtak. Sokoróaljai járás. Baboth, melléknevéről Kis-Baboth Sopronymegye határán, Rába keleti partján. Első birtokosának Bitang Mártont tartják, kit birtoklásban Babothy Mátyás, Adorján és Tamás követett; állítólag eze a Rába-parton várat építettek azon emelkedett helyen, mely mai napi